Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

102 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. Ezt az igényét először panasszal érvényesítette a m. kir. közigaz­gatási biróság előtt, amely azonban az 1916. évi március hó 29-én hozott 270/1916. K. számú határozatával a panaszt elsőfokú határozathozatal vé­gett Kolozsvár szab. kir. város közigazgatási bizottságának adta ki azzal az indokolással, hogy a város ellen támasztott igény felett, az arra ille­tékes hatóságok (közigazgatási bizottság — vallás- és közoktatásügyi mi­niszter) a közigazgatási folyamatban még nem döntöttek, már pedig az 1896: XXVI. tc. 53. §'-ának 1. pontja értelmében ilyen vitás ügyekben csak a miniszter határozata ellen lesz helye birói panasznak. Kolozsvár szab. kir. város közigazgatási bizottsága az iratokat az "illetékesség)) megállapítása végett hatásköri bírósághoz terjesztette fel. II. Ebből a tényállásból nyilvánvaló, hogy a közigazga­tási bizottságnak a hatásköri bírósághoz tett felterjesztésében hatásköri összeütközés esete megjelölve nincs, amire tekin­tettel a hatásköri biróság előtti eljárásnak az 1907. évi LXI. tc. 1. és 7. §-ai értelmében nincsen helye. Ezért a rendelkező rész értelmében kellett határozni. 52, Nem merült fel hatásköri összeütközés, ha a közigazgatási biróság az ügyben hatáskörét nem állapította meg, a belügyminisz­ter pedig a közigazgatási biróság véghatározata ellen beadott fel­lebbezésnek nevezett jogorvoslatot visszautasította, mert a harmad­fokú határozat ellen további fellebbezésnek nincs helye. Nincs helye hatásköri biróság előtti eljárásnak annak a pa­nasznak elbírálása végett, hogy az alispán másodfokú határozata ellen beadott jogorvoslat elbírálása nem a vármegyei közigazgatási bizottság, hanem a m. kir. kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe tartozott volna, a m. kir. belügyminiszter pedig ebben az ügyben hatáskörrel nem bír. 1916 szeptember 25. Hb. 28. sz. I. B. L. dési lakos azzal a panasszal fordult a dési járás főszolgabí­rójához, hogy B. I.-né B. A. gugai lakos a «Runk» nevű erdőbe vezető utat az átjárástól elzárta s megakadályozta őt abban, hogy ezen az úton fát szállítson, miért is intézkedést kért. A főszolgabíró az 1913. évi árrilís hó 18-án 2238/1912. szám alatt hozott véghatározatával panaszlottat kcte­lezte, hogy Guga község belterületén a gör. kath. templom bejáratával szemben elfoglalt s a községi utcát és a Runk nevű erdőbe, valamint

Next

/
Oldalképek
Tartalom