Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 45 get tett, amiből nyilvánvaló, hogy az id. tc.-nek a felperesek által egyoldalúan és tévesen értelmezett 6r. §-ára fektetett kereset alaptalan. Ezt az ítéletet a szegedi kii: Ítélőtábla az 1913. évi szeptember hó '-•2-én 4021'P. 1913. számű, a m. kii: Kúria pedig az 1914. évi június hó 2-án hozott 5417/P. 1913. számú ítéletével indokainál fogva helybenhagyta. Erre T. I. és L. az 1914. évi október hó 20-án Szabadka sz. kir. város tanácsánál a szabadkai törvényhatósági bizottsághoz címzett kérvényt nyújtottak be, amelyben ismét előadták, hogy a Megyeri-utca szabályozása megtörténvén, megállapítható, hogy a felperesektől kisajátított ingatlant a Megyeri-utca érinteni nem fogja, ellenben a telek saroktelekké fog válni és így értékének emelkedésével a város jogtalan haszonhoz jut és a rendes perben kifejtett alapon előterjesztették a kisajátítás érvénytelenítése és jár. iránti fentebb részletezett kérelmüket. Szabadka sz. kir. város tahácsa az 1914. évi október hó 21. napján kelt .14.360 tan. 1914. számú határozatával — anélkül, hogy ennek tárgyában a törvényhatósági bizottságnak javaslatot tett volna — saját hatáskörében visszautasította e kérelmet, mert úgy a kisajátítás, mint a kártalanítási ár kérdésében az illetékes hatóságok a végérvényes jogerős határozatot már meghozták, a törvényhatósági közgyűlés, mint közigazgatási hatóság ebben az ügyben hatáskörrel nem bír s így a kérvényt, mint eljárásra alkalmatlant, el kell utasítani. Szabadka sz. kir. város törvényhatósági bizottsága az 1914. évi december hó 19-én tartott közgyűlésen hozott 315. kgy. 26,601. tan. 1914. számú határozatával a tanácsnak a kérvényezők által megfelebezett határozatát indokainál fogva és azért is helybenhagyta, mert szabályszerű eljárással saját hatáskörében hozott bírói határozatot a törvényhatósági bizottság hatályon kívül nem helyezhet E másodfokú határozat ellen a kérvényezők a m. kir. belügyi és kereskedelemügyi miniszterekhez címzett felebbezéseket és a m. kir. közigazgatási birósághoz intézett panaszt adtak be. A tanács a 7893/tan. 1915. számú felebbezést felterjesztette a m. kir. belügyminiszterhez, a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez címzett felebbezést ellenben 1915. évi április hó 21-én hozott 7895 tan. 1915. számú határozatával a felebbezőknek visszaadatta, azzal az indokolással, hogy vagyonjogi kérdésekben hozott közgyűlési határozatok felülbírálására a m. kir. belügyminiszter bír hatáskörrel, akihez a felebbezők már felebbezéssel éltek és egyébként is a felebbezők kisajátítási ügyében a m. kir. kereskedelemügyi miniszter már jogerős határozatot hozott. A panaszt pedig az 1915. évi április hó 19-én 7894 tan. 1915. szám alatt ugyancsak visszautasította azzal, hogy az 1S96: XXVI. tc. 22—83. §-ai szerint a közigazgatási bíróság hatásköre kisajátítási ügyekre ki nem terjed.