Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

4 6 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. A m. kir. belügyminiszter a törvényhatósági bizottságnak felebbe­zéssel megtámadott határozatát az 1915. évi július hó 6-án 75,744/1915. III. b. számú rendeletével helybenhagyta azzal az indokolással, hogy a szóbanlevő ingatlanok a város jogszerű tulajdonátképezvén, a város aka­rata ellenére nem kötelezhető' azoknak előbbi tulajdonosaik részére való átengedésére. T. I. és L. ezután az ügyükben nézetük szerint felmerült hatásköri összeütközés esetét a hatásköri bíróságnál jelentették be és kérték annak a rendes bíróság hatáskörének megállapításával leendő megszüntetését. II. A fennforgó esetben a m. kir. belügyminiszter a törvényhatósági bizottságnak felebbezéssel megtámadott ama határozatát, amellyel a városi tanácsnak a közigazgatási ható­ság hatáskörét megtagadó határozatát helybenhagyta, azzal az indokolással hagyta helyben, hogy a szóban levő ingatlanok a város jogszerű tulajdonát képezvén, a város akarata elle­nére nem kötelezhető azoknak előbbi tulajdonosaik részére való átengedésére. A belügyminiszter ezen határozatával tehát a panaszosok igényét érdemileg birálta el, míg a rendes biróság a panaszosoknak a megtévesztésükre és arra a jog­alapra fektetett keresetét, hogy az utca rendezéséhez az ő ingatlanukra nem volt szükség, azért utasította el, mert a kisajátítás megengedhetőségének és annak a kérdését, hogy mi vonandó kisajátítás alá, az 1881: XLI. tc. közigazgatási hatóság hatáskörébe utalja és így a rendes biróság sem azt a kérdést, hogy az utca rendezéséhez szükség volt-e a pana­szosok ingatlanára, sem azt, hogy a panaszosok e tekintetben meg lettek-e tévesztve, vizsgálat tárgyává nem teheti. Ekként a rendes bíróságnak a saját hatáskörét e kérdésben meg­tagadó határozatával szemben a közigazgatási hatóságnak az említett indokolásban felhozottakból kitűnően érdemi ha­tározata áll, már pedig a hatáskör meg nem állapításából a hatásköri összeütközés a rendes biróság és a közigazgatási hatóság között az 1907 :LXI. tc. 7. §-ának 1. pontja szerint akkor merült fel, ha mind a rendes biróság, mind a közigaz­gatási hatóság, amelyek közül egyiknek hatáskörébe tartozik az ügy, arra kimondották, hogy az eljárás hatáskörükbe nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom