Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

2(» HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. I. Az 1915. évi február hó 6. napján egy polgári rendőr írásbeli jelentést tett a nyíregyházai rendőrkapitányi hivatalnak arról, hogy F. V. selyem-utcai lakos fűszerkereskedésében eladásra szánt és előre becsomagolt 1 kg-os nulláslisztcsomagoknál 5 deka, cukorcsomagoknál ugyancsak 5 deka és V2 kg-os sócsomagoknál pedig 3 deka hiányt fedezett fel. A nyíregyházai rendőrkapitány csalás vétsége miatt leendő eljárás végett a nyíregyházai kir. járásbírósághoz tette át. A kir. járásbíróság az 1915. évi április hó 19. napján 1915 B. 814. sz. a. hozott végzésével a bűnvádi eljárás megindítását a Bp. 527. §-a alapján megtagadta, mert minden vevőnek módjában állván a kereskedő által kimért árúcikket újból leméretni és károkozás sem forogván fenn, a feljelentett nem követte el a csalás vétségét. Ellenben, mert abból a körülményből, hogy a feljelentés szerint eladásra szánt több csomagnál észlelt a rendőrség hiányt, következtethető, hogy a feljelentett a súlymértékre kiadott szabályokat megszegte, a fennforogni látszó s a Kbtk. 136. §-ába ütköző tulajdon elleni kihágás elbírálása céljából az iratokat a rendőrkapitányhoz visszaküldötte. A rendőrkapitány most már mint büntető biró az 1915. évi május hó 18-án 1915 kih. 464/1. sz. a. büntető parancsot bocsátott ki, amelyben F. V.-t a Kbtk. 136. ^'-ába ütköző kihágásért 30 K pénzbüntetésre ítélte. Az elitélt felebbezésére Szabolcs vármegye alispánja, mint másod fokú rendőri büntető biró az 1915. év július hó 12-én hozott 390. kih. 1915. sz. végzésével a büntető parancsot megsemmisítette és az iratokat a hatásköri bírósághoz felterjeszteni rendelte azzal az indokolással, hogy a feljelentett cselekmény sem a Kbtk. 136. §-ába, sem pedig az 1907 : V. tc. 32. §-ába ütköző kihágás, hanem az 1908 : XXXVI. tc. 50. §-ába ütköző csalás vétségének tényálladékát meríti ki, amelynek elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. II. A Bn. 50. §-ába ütköző csalás vétségének, esetleg e vétség kísérletének fennforgása vitatható volna, ha a feljelentésből az is kitűnnék, hogy a jogtalan vagyoni haszonszerzésre törekvő gyanúsított, fennebb körülírt fondorlatos eljárásával valakit tényleg tévedésbe is ejtett és ezáltal annak vagy másnak vagyoni kárt okozott, illetőleg a károkozást megkísérelte. Ily megállapítás hiányában a feljelentett cselekmény — mint nem büntethető előkészület a csalás elkövetésére — csak abból a szempontból lehet megbírálás tárgya, hogy nem