Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. III. Ebben az ügyben az 1907 : LXI. tc. 7. §-ának 2. pontja alá eső hatásköri összeütközés ott merült fel, hogy ugyanarra az ügyre nézve a törvényszék az 1907 : XIX. tc. 156. $-a alapján a rendes bíróság hatáskörét, az állami munkásbiztosítási hivatal pedig ugyané törvény 157. §-a alapján a saját hatáskörét, tehát közigazgatási hatóság hatáskörét állapította meg. A vitás hatáskör tekintetében döntő kérdés az, hogy az ügy tárgyát tevő követelés a felhívott szakaszok melyikének rendelkezése alá tartozik. A balesetbiztosítás kiadásai részint az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár igazgatósága által a munkaadókra az 1907 : XIX. tc. 36. §7a értelmében kirótt járulékkal fedeztetnek, részint pedig, a törvény 76. $-a értelmében, az ott megjelölt és járulékfizetési kötelezettség alá nem eső munkaadókat terhelő biztosítási díjjal. A törvény 156. §-a ez utóbbira, a díjra nézve rendeli, hogy a vitás kérdések, megelőző iparhatósági eljárás után, a rendes bíróság hatáskörébe tartoznak. Ellenben a 36. §. értelmében kivetett járulék tekintetében a törvény 157. §-a azt rendeli, hogy a vitás kérdéseket az állami munkásbiztosítási hivatal dönti el és evégből az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár igazgatóságának határozata az állami munkásbiztosítási hivatalhoz felebbezhető. • A jelen ügy tárgyát tevő követelés az országos munkásbetegsegéiyző és balesetbiztosító pénztár igazgatósága által kirótt járulék ; W. D. ennek a járulékkövetelésnek jogosságát teszi vitássá. Következőképpen a vitás követelésre a törvénynek nem a 156., hanem a 157. $-ában tett hatásköri rendelkezés vonatkozik, vagyis a döntés az állami munkásbiztosítási hivatalnak, tehát közig, hatóságnak hatáskörébe tartozik. Önként értetik, hogy a hatásköri vitának ekkép tör-