Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

22 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. tént eldöntése kihat a rendes bíróság eljárását megelőző iparhatósági eljárásra is. 10, Úgy a kegyúri jogok, mint a fennálló kegyúri jogviszonyból származó kötelezettségek is közjogi természetűek, ennélfogva ezeknek a kötelezettségeknek tartalmát és terjedelmét is, ha erre nézve jogvita merül fel, közigazgatási hatáskörben kell megállapítani ; mihez képest közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik a kegyúrnak a plébániai gazdasági épületek jókarban tartására vonatkozó kötelezettsége felől felmerült vitás kérdésben határozni. 1916 márc. 6. 1915 Hb. 69,4. sz. I. H. Gy. frivaldnádasi róm. katb. plébános az 1912. évi június hó 25. napján panasszal fordult a zsolnai járás főszolgabirájáboz és kérte, hogy gróf B. B. földbirtokos, rudai lakost, mint a frivaldnádasi róm. kath. plébánia kegyura, a plébánia gazdasági épületeinek tataroztatására és rendbehozására köteleztessék. Kérelme támogatásául előadta, hogy a frivaldnádasi plébániának az 1831. évből származó egyházlátogatási okmánya (visitatio canonicaj a plébániai házról szóló 2. §-ában azt a megállapítást tartalmazza, hogy caz összes épületeknek és tetőzeteknek fenntartása a plébániai hivek munkája mellett a kegyuraság kötelessége marad»; a kegyurakról és a földesurakról szóló V. fejezet 1. §-ában pedig az foglaltatik, hogy a kegyuraság kötelességének eleget tesz, mert, mikor az akkori plébános előadta, hogy (egyéb javításokon kivül) a gazdasági épületeket is meg kell újítani, a megkérdezett kegyuraság a kérvény minden pontjára nézve helyeslőleg válaszolt. A JYíszulyabiró az 1913. évi június hó 15-én hozott 3258/1913. sz. véghatározatában panaszost panaszával polgári perútra utasította, azzal az. indokolással, hogy a felvett bizonyításból kitünőleg az eddig követett hosszas gyakorlat szerint a kegyúrnak kötelezettsége nyilván csak a javadalomhoz tartozó plébániai lak és templom fenntartására szorítkozott, míg a gazdasági épületeket emberemlékezetet meghaladó idő óta maguk a hivők tartották fenn és panaszlott a panasz tárgyául szolgáló kötelezettség alapját nem ismeri el s így az ügy eldöntésére a jogalap tekintetében vitássá vált kérdés természeténél fogva a polgári bíróság hivatottH. Gy. plébános ezután az 191,5. évi május hó 22-én a zsolnai kir. járásbírósághoz beadott keresettel érvényesítette követelését. A kir. járásbíróság az 1915. évi június hó 8. napján 1915. P. III2104 2. sz. a. hozott ítéletével hivatalból figyelembe veendő pergátló ko-