Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XLÍ A törvény iparosnak csak azt a természeti vagy jogi személyt tekinti, aki valamely iparágat önállóan gyakorol, amihez képest iparossegéd az, aki az iparosnál, mint munkaadónál az iparüzlethez tartozó munkára a közte és az iparos között létrejött egyezkedéshez képest akként vállalkozik, hogy akár testi, akár szellemi egész tevékenységét, vagy legalább annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét állandóan a munkaadó iparos javára köti le. (Hb. 1914. márc. 23. 8. sz. VII. 41. 89.) Aki a kereskedővel mint főnökkel szolgálati viszonyban és az üzletben kereskedelmi tevékenység kifejtése végett állandóan alkalmazva van — kereskedősegéd, akinek a szolgálati viszonyára alapított bérkövetelése elsősorban közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 191,5 június 21. 11. sz. 30. 62.) Iparossegéd az, aki a munkaadóval, a jelen esetben az iparüzlet folytatása céljából a bíróság által kirendelt zárgondnokkal szemben az iparüzlet folytatásához tartozó munkára egész tevékenységét vagy legalább annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét leköti. Emellett a meghatározás mellett nem bir jelentőséggel és az iparossegédet ebbeli minőségétől nem fosztja meg az, hogy az iparossegéd a megkötött munkaszerződés szerint az ő munkabéréből az iparüzlet körében még más segédet is tartozik alkalmazni, mert egyedül ezen az alapon az ő tevékenysége vállalkozói tevékenységnek még nem tekinthető. (Hb. 1914 máj. 2,5. 49. sz. VII. 70. 130.) A kereskedő vagy iparos főnök és a segéd között való viszony lényegéhez tartozik a szolgálati viszony, mely szerint a segédnek a főnök üzletében teljesített összes ipari tevékenysége a főnök részére történik. (Hb. 1914 jan. 26. 1913. 152. sz. VII. 8. 20.) Az iparüzletnek a gyakorlásával, a folytatásával vele jár az ipari munkák díjának, a szolgáltatandó anyagok árának akár általánosságban, akár egyes esetenként meghatározása, ebből folyólag az, akit akár egyes iparos, akár közösen erre a célra egyesült több iparos akként alkalmaz, hogy az alkalmazott a most említett munkakör betöltése céljából az egyesült iparosok mint munkaadók javára egész tevékenységét vagy legalább annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét leköti, iparossegéd és ebből a viszonyból munkadíj iránt támasztott követelése elsősorban iparhatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1914 márc. 23. 8. sz. VII. 41. 89.) Ha a szolgálati szerződés eltiltja az alkalmazottat attól, hogy a főnök ügyletein kívül más ügylettel is foglalkozzék, az alkalmazott egész üzleti tevékenysége a főnök szolgálatára van lekötve, minélfogva a segéd és főnök viszonyában állanak, tekintet nélkül arra, hogy az alkalmazott csak a közvetített ügyletek után járó jutalék ellenében volt alkalmazva, hogy az iparhatósági nyilvántartásban önálló ügynökként szerepel és harmadik osztályú kereseti adóval volt megróva, továbbá, hogy maga mel-