Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

XLII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. lett ügynököket alkalmazott. Az ily alkalmaztatásból származott követelés elsó'sorban iparhatóság előtt érvényesíthető. (Hb. 1913 febr. 24. 1912. 115. sz. VI. 16. 30.) A hatáskörre közömbös az, hogy a javadalmazás részint az üzleti jövedelem hányadában áll és hogy csak elszámolás útján állapítható meg. (Hb. 1913 jan. 13. 1912. 75. sz. VI. 2. 3.) A segéd illetményét ügyleti jutalékban is kikaphatja. (B. 1911 dec. 20. H. 55. sz. VI. 176. 387.) Az iparos jelleget nem iparigazolvány megszerzése, hanem az iparűzés ténye állapítja meg. (Hb. 1914 november 16. 119. sz. VII. 129. 269.) Iparosoknak akár határozott, akár határozatlan időtartamra szóló egyesülése iparosnak csak akkor és csak annyiban tekinthető, ha és amennyiben az egyesülés iparűzés céljából történt. (Hb. 1914 márc. 23. 8. sz. VII. 41. 89.) Borkereskedő borkezelő pincemesterének és borbevásárló utazójának tevékenysége kereskedelmi természetű és az ily alkalmazottnak fizetés mellett való szerződéses állandó alkalmazása a szolgálati viszonyt létesíti, következéskép ebből a viszonyából felmerült követelésének érvényesítése elsősorban közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb 1913 nov. 17. 31. sz. VII. 53. 346-) Szatócsüzletben elárusítóként évi fizetés, természetbeni díjazás ellenében oly kikötéssel történt alkalmazás, bogy az üzletben csak a tulajdonostól átvett árú csak az általa meghatározott árban árusítható, mjinkaadó és munkás közötti viszonyt létesít, az abból folyó kötelezettség teljesítése iránti követelés tehát elsősorban a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 máj. 19. 50. sz. VII. 52. 125.) Építési vállalkozó iparos, az általa folytatott vállalat folytatásához tartozó teendőkre szolgálati viszonyt létesítő módon alkalmazott építési munkavezető iparossegéd ; a köztük létrejött jogviszony tehát az iparos és segédje között létesült szolgálati jogviszony, amelynek megszűnéséből keletkezett kártérítési kereset elsősorban az iparhatóság, jl etve az ipartestület békéltető bizottsága, tehát közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (C. 1914 jún. 16. 5696. sz. VII. 161. 327.) Fizetés mellett való szerződéses tartós jellegű alkalmazás a szolgálati viszonyt létesíti; fakereskedő üzlete körében az árúk elárúsítására alkalmazottnak tevékenysége kéreskedelmi természetű ; mihez képest az erre alkalmazott üzletvezető kereskedősegéd és a szolgálati viszonyból és a viszony megszűnéséből eredően támasztott követelésének érvényesítése iránt folyamatba tett eljárás elsősorban közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1914 jan. 26. 1913. 164. sz. VII. 14. 32.) Fogyasztási szövetkezet és üzletvezetője közötti szolgálati viszonyra az ipartörvény nyer alkalmazást. (Hb. 1914 jan. 19. 1913. 147. sz. VII. 5. 12.)