Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

64 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. dott neki november hó 14-ére, de ő a felmondást nem fogadta el, és kérte a járásbiróságot, hogy marasztalja alperest öt és fél hónapi felmondási időre járó 839 K 50 f-ben és járulékaiban. A kir. járásbíróság 1913. évi deczember hó i-én 1913. Sp. 1543/2. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogása folytán a pert megszüntette a következő indokolással: A birói gyakorlat szerint a S. E. 27.- §-ának 1. pontjában írt hatósági eljárás alatt oly eljárás értendő, melynek eredménye múlhatatlanul szükséges ahhoz, hogy a követelés a polgári biróság utján érvényesíthető legyen; minthogy pedig jelen esetben valójában nem kárkövetelésről, hanem a felmondási időre járó bérkövetelésről van szó, melynek megítélhetősége a felmondás érvényességétől és idejének megállapításától függ, előbb ezen utóbbi körülmény döntendő el. Felperes alperes tagadásával szemben nem igazolta, hogy tényleg gazdászati képzettsége volna, sőt előadásából kitűnik, hogy gazdászati képzettsége és oklevele nincsen és tekintve a szölgálatbalépés idejét is, az 1900. évi XXVI. t-c. 24. §-ának értelmében gazdatisztnek nem tekinthető. Felperes előadása szerint alperesnek legfeljebb 76 hold földje van, mely szőlőből és szántóföldből áll. Alperes őt ennek kezelésére és vezetésére fogadta fel, de miután alperes köztudomás szerint idős magános nő, felperesnek mint állandó alkalmazottnak tevékenysége tulajdonképen csak napszámosok felfogadására és ellenőrzésére terjed ki, amely munkakör az alperesi földek nagyságát tekintve, magasabb műveltséget, illetve a közönséges paraszti gazdászati tevékenységnél és képesítésnél magasabb képzettséget nem igényel, úgy, hogy mindezekből kitünőleg felperes valójában cselédi munkakör teljesítésére lett felfogadva. Minthogy pedig felperes cseléd, az 1907. évi XLV. tc. 62. §-a alapján a fentiek szerint elsősorban eldöntendő felmondási idő és a felmondás érvényességének megállapítása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A lugosi kir. törvényszék a járásbíróságnak ezt a végzését a felperes felfolyamodása folytán 1913. évi december hó 17-én 1913. E. 154. sz. a. hozott végzésével indokainál fogva helybenhagyta, mire S. S. követelését először Lúgos r. t. város tanácsa előtt, majd pedig a város polgármesterének 1145/1914. kig. sz. a. kelt áttételt elrendelő végzése folytán a gazdasági cselédek bérkövetelési ügyeinek elbírálására hivatott lugosi rendőrkapitánynál érvényesítette. Lúgos r. /. város rendőrkapitánya 1914. évi február hó iS-án kelt 627 kp. 1914. sz. határozatával A. J. három hó felmondási időre járó 462 K cselédbér fizetésére kötelezte, mert szerinte beigazolást nyert, hogy S. S. gazdasági éves cseléd és mivel azon gazdasági cselédek, kiknek fizetése, mint felperesé is, természetbeni járandóságokból áll, rendes szokás szerint három havi felmondással bocsáttatnak el.