Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VIII. kötet 1915 (Budapest, 1916)

38 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. értelmében a cseléd és gazda közti jogviszonyban csak a ioo K-t meghaladó kártérítés iránt való igények elbírálása tartozik a kir. bíróságok hatáskörébe, minthogy a felhívott törvény 17. §-ának értelmezése szerint a szolgálati bér és egyéb járandóságok egyenértéke iránt való igények nem esnek az ezek mellett külön felemlített kártérítési igények fogalma alá és a kereset jogalapja nem a felek által használt jogi kifejezésesk, hanem a jogalapul felhozott tények helyes jogi minősítése szerint bírálandó el: a helytelenül kártérítés címén támasztott kereseti igény elbírálását a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett utalni. A pécsi kir. Ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati bíróság 1914. évi december hó 9-én 1914. H. 9/2. sz. a. hozott végzésével a kir. törvényszék végzését indokainál fogva helybenhagyja. II. Hatáskör szempontjából a keresetben érvényesített jogalap az irányadó. A keresetben Sz. J. Értény község ellen azon az alapon támasztja követelését, hogy a község kanásznak felfogadta. A hatásköri biróság döntése tehát erre a jogalapra vonatkozik és nem a felebbezési biróság 1914. D. 251. számú végzése ellen beadott felfolyamodásban felhozott arra a jogalapra, hogy a község nem mint szolgálatadó, hanem a községi biró kártokozó hivatalos eljárásáért való felelősségénél fogva tartozik a kereseti követelést megfizetni. A község által a kanásznak történt felfogadás alapján az állítólag jogosulatlan elbocsátás miatt támasztott követelés tárgyában való eljárásra pedig az 1907. évi XLV. te. 62. §-a alapján a közigazgatási hatóság hatáskörét kellett megállapítani, mert: az 1907. évi XLV. tc. 1. §-a nem mondja azt, hogy a bérnek előre meghatározott összegű készpénzben vagy terményben kelljen állania. Ezért az ott említett bér fogalmát nem zárja ki az a körülmény, hogy a kanász illetménye nem összegszerűen előre meghatározott átalányban, hanem a rábízott sertések számához képest határoztatott meg akkép, hogy minden sertés után mennyi javadalmazásban részesül. Sz. J. tehát az 1907. évi XLV. tc. 1. §-a értelmében vett bérért vállalt kötelezettséget a sertések őrizésére.