Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

2i8 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. mivel az 1907 : LXI. tc. 7. §-ának 1. pontja értelmében hatásköri összeütközés esete csak akkor merül fel, ha az eljárást oly hatóságok tagadják meg, amelyek egyikének hatáskörébe az eljárás tartozik, a bejelentett, a rendes bíróság és a közigazgatási bíróság között fennforgó hatásköri összeütközést nem lehetett megállapítani. M. I.-nek bejelentő kérvényében felszámított 300 K költséget dr. A. K. ügyvéd részére megbízója irányában a hatásköri bíróság nem állapította meg, mert ezt a megállapítást a hatásköri bíróság Ügyrendjének 119. §-a kizárja. 105, Az 1907 : XIV V. tc. 1. §-a értelmében szolgálatot vállaló személygazdasági cselédnek — a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennforgása mellett is — csak akkor tekinthető, ha a vállalt szolgálat folytonosság jellegével bir, vagyis, ha a szerződéses viszony tartama alatt a szolgálat, az azt vállaló személynek egész munkáját és erejét a szolgálatadó részére veszi igénybe, következéskép nem létesít cselédviszonyt annak a szolgálata, aki csak bizonyos, meghatározott időszaki munkák elvégzésére vállalkozott s az ezenfelül fennmaradt idővel és munkaerővel való szabad rendelkezésben a szerződés őt nem korlátozta. Ha a szolgálati szerződés az 1898 : II. tc. 8. és 17. §-ában meghatározott alakszerűségeket nélkülözi, a szolgálati járandóság érvényesítése a rendes bírói útra tartozik. Ha a közigazgatási hatóság hatáskör hiányában bocsátkozott az ügy érdemének elbírálásába, a rendes bíróság hatásköre megállapításának nem állja útját az a körülmény, hogy a közigazgatási hatóság az ügy érdemében jogerős határozatot hozott. 1914 október 19. Hb. 89. szám. I. K. I. szabadka-kelebiapusztai lakos Szabadka sz. kir. város rendőrkapitányánál beadott keresetében előadta, hogy O. G. gazdálkodó, szabadkakelebiapusztai lakostól 1909. évi január hó 21-én kelt munkabérszerződés szerint megmunkálásra kivette az 1909. évre a kelebiai határban levő 5 lánc szőllőföldjét 400 K bérért, egy kocsi szalma és V2 lánc kukoricaföld használatért. A kikötött bérből, amely a szerződés szerint negyedévi előleges részletekben volt fizetendő, felvett összesen 260 K-t. Minthogy pedig a szőllőmunkálatokat befejezte, munkaadója tartozott volna