Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)
2o8 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. panaszos az 1909 június hó 2. napján, tehát már jóval a szakértőnek a bizonyítási eljárásnál való közreműködés tekintetében való vállalkozását megelőzően, 78307/909. VII. p. ü. ig. sz. a. iktatott beadványában és már az e bíróság rendelvénye alapján hozzá intézett 73477 909. VII. p. ü. ig. sz. végzésére hivatkozással maga rámutatott arra, hogy ő «nem lévén könyvvezetésre kötelezett kereskedő és nem is tartván könyvelőszemélyzetet, számadásai és feljegyzései nem ütik meg a rendszeres könyvelési mértékét)). De ezekből az előadottakból következik az is, hogy a szakértő is, akkor, amikor már a további szakértői díjak panaszos részéről való előlegezését megtagadó nyilatkozat után benyújtott véleményében panaszosnak felmutatott könyvére határozottan megállapította azt, hogy panaszos a foglalkozásáról csupán egy pénztárkönyvszerű első feljegyzési könyvet vezet, valamint, hogy ez a könyv a K. t. 4. fejezetében foglalt törvényes rendelkezéseknek nem megfelelően vezettetik, s egyszersmind akkor, amikor ennek ellenére és pedig anélkül, hogy erre vonatkozólag a bizonyítási eljárás keresztülvitelével megbízott m. kir. pénzügyigazgatóságnak hivatalos jelentést tett volna s illetve attól a követendő eljárás tekintetében további megbízást szerzett volna, panaszos adóköteles tiszta kereseti nyere. ményének felderítését egyéb, t. i. a panaszos könyveiben nem is foglalt adatok alapján kisérelte meg, olyan térre lépett, amelyen a közigazgatási bíróság rendelvényében foglalt kereteket túllépve járt el, és illetve amely téren való teendők ellátása hatáskörébe nem tartozhatott. Ennek következtében a szakértőnek becsatolt véleménye a panaszos adóügyének 1910 február hó 24. napján 29211/909. P. sz. a. hozott ítélettel történt elintézésénél e bíróság részéről figyelembevehetőnek nem is találtatott. E felhozott okoknál fogva tehát panaszost a nem szorosan az e bíróság részéről kiadott rendelvénynek megfelelően létrejött szakértői vélemény után a panaszos által letétbe helyezett 300 K összegen felül követelésbe hozott többletre nézve, fizetési kötelezettséggel terhelni nem lehetett. Sz. E. törvényszéki hites szakértő már a kir. közigazgatási biróság nak hatáskört megállapító végzése után a budapestvidéki pénzügyigazgatósághoz 45,822 911. sz. a. kérvényt adott be, amelyben kérte, hogy a részére megállapított szakértői díjból neki 1100 K az államkincstárból utaltassák ki. A pénzügyigazgatóság a szakértőnek ezt a kérelmét a közigazgatási birósághoz terjesztette fel, amely a szakértőnek az értesítését rendelte arra nézve, mikép a közigazgatási biróság a W. Gy.-né által beadott panaszra a saját hatáskörét a m. kir. pénzügyminisztériummal szemben megállapította. A szakértő kérelme felett a közigazgatási biróság egyéb módon nem intézkedett. A szakértő továbbá hasonlóképpen a most említett időben a budapesti kir. törvényszéknél a m. kir. államkincstár ellen 1100 K és jár. iránt rendes pert indított. Keresetében előadta, hogy a budapest-vidéki m. kir..