Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 179 a panaszos részéről bejelentett felebbezés visszavonásával ez a határozat jogerőre emelkedett. Ez okból a hatásköri bíróság megállapította, hogy a közigazgatási hatóság az ügyben érdemben jogerősen határozott, a rendes biróság pedig az ügy érdemében nem jogerősen határozott. Ennek előre bocsátása után a hatásköri biróság is a 6' 2 évre követelt 780 korona cselédbér tekintetében felmerült hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával szüntette meg, mert úgy a közigazgatási hatóságnál beadott panaszában, mint a rendes bíróságnál indított keresetében Á. L-né azt adta elő, hogy ő havi 10 korona, illetve 120 korona bérfizetés mellett szolgált és mert a keresetben állított ténykörülmény, hogy őt nemcsak oly feltétellel fogadták fel, hogy alpereseknél szolgálatot teljesítsen, hanem, hogy a II. r. alperes által vezetett óvodában a dajka szerepét is töltse be, a cselédi minőségét meg nem szüntette s így az 1876: XIII. tc. 115. §. értelmében hátralékos cselédbérkövetelésének elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A kiházasítási igéret címén követelt 192 korona és 2 drb gyűrű fejében követelt 28 korona tekintetében a hatásköri biróság kimondotta, hogy hatásköri összeütközés esete nem merült fel, mert ezen követelései tekintetében az iratok szerint a közigazgatási eljárás során kérelmet nem terjesztett elő; ezek felett a közigazgatási hatóság nem is határozott; a hatásköri bíróságról szóló 1907: LXI. tc. 7. §. értelmében pedig a hatásköri összeütközés felmerülésének egyik feltétele az, hogy az ott szembe állított különböző hatóságok ugyanabban az ügyben határozatot hozzanak. 87. Kisebb hatáskörű hatósághoz való áttételnek csak a tárgyalás kitűzése előtt van helye; ha a járásbíróság- az ügyben már tárgyalást tartott, az ügy érdemében eljárni köteles abban az esetben 12*