Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 169 magukat havi 26 korona bérért és kiköttetett az is, hogy ezen 4 havi idő alatt másnak szolgálatába nem léphetnek. Felperesek ennélfogva az 1907 : XLV. tc. 1. §-a értelmében gazdasági cselédeknek tekintendők, az alperessel szemben fennálló követelésük érvényesítése tehát nem tartozik a polgári perútra; a hatásköri bíróságnak 1911. évi június 19-én Hb. 27. számú határozata szerint is csak a nem folytonos gazdasági munkának teljesítésére szegődött, a szőlőbeli munkát a szükséghez képest végző és munkaerejét másutt is értékesítő alkalmazottnak bérkövetelése tartozik a rendes bíróság hatáskörébe. Az a körülmény, hogy a szerződés szóbelileg jött létre, a dolog természetén az 1907 : LXV. tc. 5. §-a értelmében nem változtathat és pedig annyival inkább nem, mert az 1907. évi LXV. tc.-ben foglalt rendelkezések, az i8g8. évi II. tc.-ben foglaltaknál későbbi keletűek ; felpereseknek egyénenkénti követelése pedig a 100 koronát nem haladja meg s így az 1907. évi LXV. tc. 63. §-a sem jöhet alkalmazásba. Felperesek felfolyamodásukban kimutatták, hogy munkásigazolványuk volt. A kecskeméti kir. töivényszék, mint polgári felebbezési bíróság 1914. évi január hó 31-én 1914. E. 23. sz. a. hozott végzésével a kir. járásbíróság végzését helybenhagyta, mert a kereset szerint, kisk. Cz. Erzsébetet és Franciskát alperes személyes és folytonos szőlőmunkálati szolgálatra szerződtette és felperesek alperestől a szolgálatban eltöltött időre még íizetetlen, valamint a hátralékos időre járó gazdasági cselédbért követelik. Igaz ugyan, hogy a kisk. felpereseknek szolgálati cselédkönyvük nem volt, ezért azonban ők gazdasági cselédeknek tekintendők; a jogtalan elbocsátás következtében ki nem adott eselédbér kiszolgáltatása iránti igény érvényesítése kártérítési igénynek nem tekinthető, mert a kiszolgáltatás alapja az alperesnek a cselédszerződésben foglalt kötelezettsége, az 1907 : XLV. tc. 62. §-a szerint pedig a hátralékos cselédbér iránti követelések elbírálása — az összegre való tekintet nélkül — a közigazgatási hatóságok hatáskörébe van utalva. II. A felperes kereseti állítása szerint, leányait havi bér mellett 4 hóra szőlőmunkálatokra az alperes akként szerződtette, hogy ezen idő alatt leányai másnak szolgálatába nem léphettek, eszerint az alperes felperes leányainak munkaerejét 1 hónapot meghaladó időn át gazdasági munkára akként kötötte le meghatározott bérért, hogy ezen idő alatt munkaerejükkel ezen gazdasági munka elvégzésén túl sem rendelkezhettek, a vállalt szolgálat így kétségtelenül személyesnek és folytonosnak tekintendő, következéskép a felperes leányai ezen szerződés alapján az 1907 : XLV. tc. 1. §-ának minősí-