Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

154 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 78. Nem merült fel hatásköri összeütközés, ha a 32,400 908. sz. F. M. rend. 7. p. értelmében a főszolgabíró a vitás területnek mezei közös dülőút minőségét megállapította s az ezzel az érdemi határozattal meg nem elégedő fél fordult a rendes bírósághoz. 1914 június 15. Hb. 51. sz. I. B. J. és T. L. lozsárdi lakósok a szamosújvári járás főszolgabírójához beadott panaszukban előadták, hogy Lozsárd község határának 1897. évben történt tagosítása alkalmával a Lozsárd községből Kendilóna felé vezető út mellett, mikor a tagok kihasíttattak, megkérdezték a mérnököt, hogy az említett út is a tagokba kihasítva lesz-e, mert nekik erre az útra nélkülözhetetlen szükségük volt, mert tagjaik Kendi Lóna felé fekszenek, ők pedig Lozsárd község felső részében laknak és így a tagjaikhoz levő járás csak azon az úton volt egyenes irányú; a mérnök igenlőleg felelt. Az utat nemcsak a tagosítás előtt, hanem utána is háborítlatiul használták. Most azonban B. J. a L. és P. L. T. lozsárdi lakósok azon az alapon, hogy az út a tagosítási térképen nincs megjelölve, a községi biró által az úton való járást eltiltották és az utat felásták. A tagosítás előtti térképen az út fel van tüntetve. Kérték, hogy az út használatukba bocsáttassák. Panaszlottak a főszolgabíró által tartott tárgyaláson előadták, hogy 1910 tavaszán megkérdezték a körjegyzői Írnokot, hogy felszánthatják-e azt az utat, mely az ő földjükön keresztül a B. J. és T. L. földjéhez vezet és az igenlőleg felelt, mert a tagosítási térképen nincs feltüntetve. Ezt azonban beismerték, hogy amióta ők emlékeznek, ez az út megvolt. A főszolgabíró ezután Lozsárd község elöljáróságát jelentéstételre szólította fel, azután 1910 június hó 10-én 465/1910. sz. a. hozott végzésével B. J. L. és P. L. T. lozsárdi lakósokat az 1894 : XII. tc. 94. §. d) pontjában írt következmények terhe alatt kötelezte, hogy a lozsárdi határon a «Szénafű kezdete" nevű dűlőben fekvő földjeiken keresztül vezető és általuk az 1910. év február havában elfoglalt mezei dülőutat 8 nap alatt eredeti méreteiben állítsák helyre és kimondta, hogy a fent körülírt dülőutat úgy panaszosok, mint bárki ezután is szabadon használhatják. A megokolás szerint Lozsárd község elöljáróságának 680/1910. sz. jelentésével igazolva van, hogy a B. J. L. és P. L. T. által elfoglalt út a tagosítási térképen nincs ugyan feltüntetve, de már a tagosítás előtt is, sőt emberemlékezet óta használatban volt. Már pedig a 79.998 1894. F. M. sz. rendelet értelmében «azon körülmény, hogy valamely közös mezei út a tagosítási térképen feltüntetve nincs, annak mezei közös használatú dülőút jellegét kétségessé nem teszi» ; a «mezei útkcrdéseknél nemcsak a térképen feltüntetett állapot, hanem a tényleges gyakorlat is figyelembe