Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VII. kötet 1914 (Budapest, 1915)

98 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. egyike a fentidézett törvényes rendelkezés alkalmazásával erdei kihágásnak minősítendő. Mit sem változtat ezen az a tény, hogy vádlottnak két különböző alkalommal elkövetett cselekménye egyszerre és együttesen kerül bírói döntés alá, mert ez a tény nem nyújt felhatalmazást arra, hogy a feljelentett cselekmények által okozott kár egy összegbe foglaltassék egybe, mert ily összeszámításnak és egybefoglalásnak az erdőtörvény 73. §-ának második bekezdése értelmében csak a büntetőtörvénykönyvek rendelkezései alá eső több külön erdei lopásnak az értékszerinti minősítésénél lehet helye. Ezek szerint a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt, különböző alkalmakkor elkövetett erdei kihágások képezvén az eljárás tárgyát: a hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. 46. A rendes bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás, ha a tilos legeltetéssel okozott kár hatvan koronát meghalad, közömbös lévén a hatáskör megállapítása tekintetében az, hogy a kár a feljelentésben nem tényleges megbecslés, hanem az erdőtörvény 100. §-a, illetőleg 104. §-a alapján követeltetik. Az 1879. évi XXXI. tc. 100. §-ában körülírt legeltetési kihágás ismérvei azonosak a Btk. 421. §-a alá eső vagyonrongálás említett eseteinek ismérveivel és a két bűncselekmény tényálladéka csak annyiban különbözik egymástól, amennyiben a vagyonrongálás vétségének megállapításához a cselekmény szándékossága kívántatik ; míg a legeltetési kihágás gondatlanságból is elkövethető. Annak az eldöntése, hogy a jelen esetben megvannak-e mindazok a tényelemek, melyeket a törvény a vagyonrongálás tényálladékának megállapításához megkívánt, csak az eljárás folyamán megszerzendő adatok alapján történhetvén, az ügy érdeméhez tartozik és ennélfogva az eljárásra hivatott bíróság feladata. A rendes bíróság hatáskörének megállapítása azonban nem zárja ki azt, hogy a bíróság a feljelentett bűncselekményt, amennyiben a Btk. 421. §-ában körülirt vagyonrongálás tényálládékát nem találná megállapíthatónak, a Bp. 22. §. alapján, esetleg, mint erdei kihágást tegye határozata tárgyává. 1914 március 30. 1913, Hb. 145. sz.