Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. könyvben felvett ingatlanainak parcellázását tervbe vette és ebből a cél-, ból az ingatlant papiroson eldarabolta, sőt erre a célra a városi tanácstól útnyitáshoz. engedélyt is kér{, amit meg is kapott. A tervbe vett parcellázás nem sikerült és elmaradt az ingatlannak parcellázásra való tényleges felosztása a természetben. Nagybánya város azonban ennek ellenére ragaszkodik az úttestnek tervezett 641 c 2. hrsz. a felvett 525 négyszögölnyi terület birtokához, miként azt az előzőleg a nagybányai királyi járásbiróságnál 1911. Sp. I. 746. sz. a. elfekvő sommás visszahelyezési periratok igazolják. Tekintettel azonban arra, bogy az ingatlan tulajdonjoga őt illeti meg, hogy ő kötelezettséget nem vállalt magára ingatlanának alperes részére történő átbocsátására, hanem csak utcanyitásnak engedélyezését kérte, tehát alperes város nem tetézheti kárát, amit a tervbe vett parcellázás sikerületlensége folytán szenvedett azzal, hogy ingatlanának úgyszólván a szivét képező tekintélyes részét neki átengedje és erre igazság és törvény szerint nem is kötelezhető, ezért annak megemlítése mellett, hogy a pertárgy értéke 2000 koronát tesz ki, kérte, hogy itéletileg mondassák ki, hogy alperes köteles az ő tulajdonjogát a nagybányai 537. sz. telekjegyzőkönyvben 641 c/2. hrsz. a. felvett ingatlanra nézve elismerni és köteles ezen ingatlan területet végrehajtás terhe mellett birtokába bocsátani. Alperes a tárgyalás során előadta, hogy az utat a polgármester a közforgalom céljára átvette és kisáncoltatta, sőt az 1910. évi kataszteri kiigazításkor ez a terület az ií?68 : XXVI. tc. 14. §. és 1875 : VII. tc- 58- §? d) pontja alapján, mint közút felvétetett és pedig a keresetben érintett 641/C/2. hrsz. a. részlet 1426/5. és 1427/6. kataszteri hrsz. alatt; a kataszteri kiigazítás ellen pedig felperes kifogást nem tett. A szatmárnémeti kir. törvényszék 1912 június hó 22-én 12,906,1912 P. szám alatt hozott il életevei a keresetet elutasította, mert felperes a jogelődje nevében és megbízásából kötelező nyilatkozatot tett arra nézve, hogy az utcanyitási engedély megadása ellenében a per tárgyát képező utcaterületet minden egyéb feltétel nélkül az alperes város tulajdonába bocsájtja, alperes ezt az ajánlatot a kikötött feltételnek eleget téve elfogadta s így a per tárgyát képező terület tulajdonjogát megszerezte; továbbá mert felperes a jogelődje tényeiről tudomással birt, sőt ennek a megbízásából járt el. A debreceni királyi ítélőtábla 1912 október hó i-én 3010/1912. P. sz. alatt hozott végzésével az elsőbiróság ítéletét az 1868: LIV. tc. 108. §. alapján feloldotta és utasította a bíróságot, hogy a sommás visszahelyezési periratokat az 1923/1908. számú telekkönyvi, valamint a közigazgatási iratokat szerezze be és a mindkét részről felhívott tanuk kihallgatásával hozza tisztába, hogy felperes elfogadta-e az alperes város közön3*