Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

28 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. fizette le. ítélete csak október hó 22-én vált jogeró'ssé, mert a tiszti főügyésznek és a budapesti királyi kivándorlási biztosi hivatalnak is kellett azt kézbesíteni. A kassai királyi ügyészség ujabb vádindítványára a kassai királyi törvényszék, mint büntetőbíróság 1912. évi december hó 2-án 8557/1912. B. szám alatt hozott végzésével az eljárás folytatását felfüggesztette és az iratokat a hatásköri birósághoz felterjeszteni rendelte, mert a királyi ügyészség G. J. ellen vádat emelt, az 1889 : VI. tc. 45. §. 1. bekezdésébe ütköző véderő elleni vétség miatt ezt a vádját azonban módosította olykép, hogy G. J. jelzett ténykedését az 1912 : XXX. tc. 66. §. 2. bekezdésébe ütköző véderő elleni vétség kísérletének minősítette és kérte, hogy a királyi törvényszék hatáskörét ezen módosítás dacára az 1912 : XXX. tc. 77. §. 4. bekezdése értelmében is állapítsa meg. Tekintettel arra, hogy a királyi törvényszék a jelen bűnügyben a hatáskörét a 7823/1912. B. számú végzéssel már megállapította és ugyanazon ügyben a liptószentmiklósi magyar királyi határszéli rendőrkapitány a beszerzett iratok szerint érdemben határozott, mert G. J.-t az 1909. évi II. tc. 40. §-ba ütköző kivándorlási kihágás miatt jogerősen elitélte, az 1907 : LXI. tc. 7. §. 5. pontban meghatározott hatásköri összeütközés esetének fennforgása volt megállapítandó, annyival is inkább, mert a királyi törvényszék meggyőződése szerint a: elbírálás tárgyát képező ténykedés a királyi ügyészség módosított vádja értelmében is helyesen a királyi törvényszékek hatáskörébe utalt véderő elleni vétségnek minősíthető; a kivándorlási kihágás az előbbibe beleolvad s külön eljárás tárgyát avagy halmazatot nem képezhet. ' II. A magyar királyi igazságügyminiszter 1913. J. 296. szám alatt kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. A vád alapjául szolgáló az a tett, hogy vádlott útlevél nélkül kivándorolni megkisérelte, az 1909 : II. tc. 40. §-a szerint csak abban az esetben kihágás, ha súlyosabb beszámítás alá nem esik ; minthogy pedig vádlott a tettet a vád szerint abból a célból követte el, hogy mint besorozott egyén a tényleges katonai szolgálat megkezdését kikerülje s ennélfogva a tett az 1912 : XXX. tc. 66. §-ának második bekezdésében meghatározott súlyosabb beszámítás alá eső vétség kísérletének alkotó elemeit is feltünteti, mely kísérlet ugyanazon szakasz harmadik bekezdése szerint büntethető s mely miatt az eljárás az 1912 : XXX. tc. 77. §-ának 4. bekezdése