Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 281 <előadott tényállás és a törvényben felsorolt alkotó elemek figyelembe vételével megállapítandó minősége az irányadó. A másnak erdejében' történt jogtalan legeltetés az idegen ingatlan a földtől el nem választott termékének felhasználását, •esetleg az ingatlan megrongálását foglalván magában, az 1879. évi XXXI. tc. 100. §-ában körülírt legeltetési kihágás ismérvei azonosak a Btk. 421. §-a alá eső vagyonrongálás említett esetének ismérveivel és a két bűncselekmény tényálladéka csak annyiban különbözik egymástól, amennyiben a vagyonrongálás vétségének megállapításához a cselekmény szándékossága kívántatik; míg a legeltetési kihágás gondatlanságból is elkövethető, annak az eldöntése pedig, hogy a jelen esetben megvannak-e mindazok a tényelemek, melyeket a törvény a vagyonrongálás tényálladékának megállapításához megkíván, csak az eljárás folyamán megszerzendő adatok alapján történhetvén, az ügy érdeméhez tartozik és ennélfogva az eljárásra hivatott bíróság feladata. Az a tény, hogy a kir. járásbíróság a bűnvádi eljárás megindítását hivatkozással a B. P. 527. §-ára, részint a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmény, részint a magánindítvány hiányának indokából megtagadta, mely határozat a hatáskör meg nem állapításának kimondását foglalja magában, a hatáskör kérdésének eldöntését nem befolyásolhatta. A rendes bíróság hatáskörének megállapítása nem zárja ki azt, hogy a bíróság a feljelentett bűncselekményt, amennyiben a Btk. 421. §-ában körülírt vagyonrongálás tényálladékát nem találná megállapíthatónak, esetleg mint erdei kihágást tegye határozata tárgyává. 1913 nov. 10. Hb. 28. sz. L Az alsókubini m. kir. járási erdó'gondnokság a vári járás főszol gabirójánál beadott 72 rendbeli feljelentése szerint Sz. J. és T. J. chlebniczei lakosok, pásztorok 1912. évi augusztus hó 12-én a chlebniczei volt úrbéres közbirtokosság «Dristova» nevű legeltetési tilalom alatt álló erdejében 72 névszerint megjelölt tulajdonosnak összesen 73 drb szarvasmarháját legeltették és kárt okoztak. Az erdőgondnokság az erdőtörvény 100. és 104. §-a és a vármegyei érték és árszabályzat alapján mindegyik szarvasmarha utáni kárértéket 32 fillérben és a kártérítést 2 K 13 fillérben számította be. A főszolgabíró 1913. évi ianuár hó 25-én 364/1912. kih. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg és a feljelentéseket az alsókubini kir. járásbírósághoz tette át, főképen azért, mert a pásztorok által