Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

28o HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 124. A hatásköri összeütközést bejelentő kérvény hivatalból visz­szautasítandó, ha ügyvédi meghatalmazást nem csatoltak és a kérvény oly ügyvédi ellenjegyzéssel van ellátva, melyből sem az ügyvéd utóneve, sem lakóhelye ki nem tűnik. 1913 okt. 22. Hb. 136. sz. (zárt ülésben). Az 1907 :LXL tc. 13. és 25. §-a értelmében a hatásköri bíróság előtt a felek csak ügyvédi képviselettel járhatnak el és az ügyvéd köteles a polgári peres ügyekre fennálló szabályok­nak megfelelő alakban kiállított meghatalmazást a bead­ványhoz csatolni és a beadványt ellenjegyzésével ellátni. Minthogy pedig a kérvény oly ügyvédi ellenjegyzéssel van ellátva, melyből sem az ügyvéd utóneve, sem lakóhelye ki nem tűnik, és ahhoz a fentemlített módon kiállított meg­hatalmazás sem csatoltatott, a kérvényt az 1907. évi LXI. tc. 13. és 25. §-a, valamint az Ügyrend 83. §-a értelmében hiva­talból visszautasítani kellett. 125. 126. 127. I. Az ugyanazon alkalommal ugyanazon sértett kárára elköve­tett tilos erdei legeltetés Jegy egységes bűncselekmény, tekintet nélkül arra, hogy a legelt szarvasmarhák több egyén tulajdonai voltak, valamint tekintet nélkül az állattulajdonosok kártérítési kötelezettségére; mihezképest, ha az okozott kár hatvan koronát meghalad, az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Kö­zömbös a hatáskör megállapítása tekintetében az, hogy a kár a feljelentésben nem tényleges megbecslés, hanem az erdőtörvény 100. §-a illetőleg 104. §-a alapján követelte tik. Nem áll ennek útjában a kir. járásbíróság határozatában fel­hozott az a tény, mely szerint a panaszló kifejezetten erdei kihágás miatt emelt vádat, mert a vád tárgyának meghatározásánál, vala­mint a hatáskör kérdésének arra alapítandó eldöntésénél nem a tettnek a panaszló részéről használt megjelölése, hanem annak az

Next

/
Oldalképek
Tartalom