Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

«7° HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. gével biró illetménykérdésekre korlátozza, következtethető az is, hogy a törvényhozó a törvényhatósági alkalmazottak illetményügyeire nézve az 1896 : XXVI. tc. 45. §-a által, amelyben ily korlátozó rendelkezés nincs, a közigazgatási bírósági hatáskört illetőleg hasonló korlátozást felállítani nem kivánt. Ezért a kifejlett állandó gyakorlat szerint is, a törvényhatósági alkalmazottaknak mindazon illetmény-kérdéseiben — ide érve az úti illetményeket is, — melyekre az illető alkalmazott a törvényhatósággal, mint alkalmazóval szemben igényt tarthatott, a törvényhatósági bizottság határozata ellen a közigazgatási bíróság előtt érvényesíthető panasz-jogorvoslatnak volt eddig is helye. A szóban levő esetben azonban nem ily illetménykérdésről, hanem arról van szó, megilleti-e az eljárt szolgabírót, járási orvost és járási díjnokot az útiköltség azon különleges állami megbízatás alkalmából, mely a szolgabírói hivatalra, mint elsőfokú rendőri hatóságra az 1907: XIX. tc. 85. §-a értelmében a belesetek vizsgálata körül hárul és amely útiköltség az 1910. évi 122812. sz. belügyminiszteri rendelet szerint, a kellő előfeltételek esetén, a kereskedelemügyi miniszteri tárcával szemben érvényesíthető. Minthogy az 1896: XXVI. tc. 45. §-a felhívott pontjának — figyelemmel az előadottakra és a törvény 19. §-ának tiltó rendelkezésére is — nem lehet oly kiterjesztő magyarázatot adni, hogy a törvényhatósági alkalmazottak úti illetménykérdései akkor is, ha azok nem a törvényhatósággal szemben vagy a törvényhatóság helyett átvállalás alapján az állammal szemben kívánnak érvényesíttetni, végső fokon a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozzanak: ennélfogva ki kellett mondani, hogy a felmerült esetben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 120. Nem létesít az 1907 : XIX. te.-ben szabályozott hatásköri összeütközést az, hogy a gyámhatóság az 1877: XX. tc. 13. §-a alapján