Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 253 I. D. G. békési lakosnak a község belterületén I. k. 372. sz. a. fekvő háza mentén húzódik a Fekete-Körös holt medre. Évekkel ezelőtt D. G, mint partmenti birtokos, telke szélességében birtokába és használatába vette azt a holt mederrészt, mely a meder középvonaláig terjed és gyümölcsösnek használja. D. G. házas telke és a holtmeder között azonban a hajdani part helyén kocsi- és gyalogút van, melynek szélébe a holtmeder felől a község fakorlátot húzott, ez a korlát azonban úgy volt készítve, hogy D. G.-nak az útról a holtmederben levő gyümölcsöséhez keskeny lejárója volt. A fakorlátot tartó oszlopokra D. G. belülről újabb oszlopokat szegezett és az így magasabbra emelt oszlopokon egymás fölé négy szál drótot feszített ki; a korláton belül pedig élősövényt ültetett. A gyalogúton járók panaszt tettek, hogy az élősövény-kerítés ruháikat összetépi. Békés község elöljáróságának tanácsú 1912. évi február hó 24-én 768. t. sz. a. hozott határozatával D. G.-t felhívta, hogy az általa ültetett bokroknak a korláton kívül álló ágait és tüskéit 3 nap alatt vágassa le mert ellenesetben az elöljáróság a bokrokat, mint olyanokat, melyek a község területén lettek ültetve, kihányatja. D. G. erre 1912 március hó 2-án megjelent Békés község jegyzőjénél és panaszolta, hogy a község által a gyalogjáró mellé készített fakorlát behajlott és az általa odaültetett gledicsia élősövény-kerítést elpusztítással fenyegeti. Kijelentette, hogy ha a község a korlát kijavításánál az élősövényben vagy annak gyökerében kárt okoz, úgy a község ellen kártérítési pert fog indítani és hogy a 168. számú tanácsülési határozatnak mindaddig, amig a község a korlátot függőleges helyzetbe nem állítja és ki nem javítja, eleget tenni nem fog. A községi elöljáróság tanácsülése 1912. évi március hó 2-án 188. t. sz. a. hozott határozatával a községi birót a szóban levő élősövény eltávolításával megbízta, mert az a járókelők ruháit tönkre teszi és mert az 1890. évi I. tc. 132. §. szerint az élősövény oaz úttöltés lábától 1 m távolságnál közelebb nem helyezhető), a szóban levő sövény pedig nemhogy a töltéslábtól, hanem a koronától sincs 1 m távolságra. A határozatot 1912 március hó 4-én a községi biró végrehajtotta. D. G. ezen határozat végrehajtása miatt a békési kir. járásbíróságnál Békés község elöljárósága ellen sommás pert indított. Keresetében előadta, hogy a tulajdonát képező békési 375. beltelke alatt húzódó az ő birtokában lévő holt Körös-mederben elhelyezett 17 drb oszlopot, az arra egymás fölé kifeszített 4 szál dróttal együtt, alperes eltávolította, a mederbe levezető útját elzárta akként, hogy a rézsútosan elhelyezett korlá tot egyenes vonalba állította, 50 korona értéket képviselő gledicsia élősövény kerítését kivágatta ; alperesnek ez a ténye birtokháborítás képez,