Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

250 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. (lésről, amelyből eredő vitás esetek elbírálása a polgári bíróság hatáskörét képezi. Szatmár vármegye alispánja 1913 április i-én 5058 1913. kih. sz. a. hozott véghatározatával a főszolgabíró véghatározatát helybenhagyta. II. A hatásköri bíróság a felmerült hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból. A fent ismertetett tényállás szerint K. J. okleveles gépész, akit az írásbeli szerződés értelmében N. E. földbirtokos a gazdaságához 1909. évi február hó 3-tól 1911. évi december hó 31-ig terjedő hatállyal gépésznek fogadott fel, köteles volt a gazdaság körül előforduló kovács- és gépészmunkát végezni, a szükséges munkálatokhoz az anyagot sajátjából szolgáltatni, szükség esetén a saját műhelyét használni és alkalmazottait igénybe venni. Ezek szerint K. J. minősítéshez kötött gépészi munkák teljesítésére alkalmaztatván, illetve ily munkákra vállalkozván, a cseléd általános fogalmi meghatározásánál irányadó 1876: XIII. tc. 3. §. a) pontja értelmében nevezettnek ez a vállalkozása az 1907: XLV. tc. rendelkezése alá tartozó gazdasági cselédszolgálatnak nem tekinthető. De nem tekinthető K. J.-nek ez az alkalmazása az 1884: XVII. tc. alá tartozó iparossegédi alkalmazásnak sem, mert a tényállás nem nyújt alapot arra *nézve, hogy N. E. földbirtokos a cséplések elvállalásával iparszerűleg foglalkozott volna, sőt a szerződés a nyári cséplést és a cséplőgarnitura kijavítását kiveszi a teljesítendő munkák közül. K. J. és N. E. közt tehát oly munkabéri szerződés keletkezett, amelynek alapján származtatott követelés megbirálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. 112. Az iparos által segédje ellen azon a címen támasztott kártérítési követelés, hogy a megrendelőtől az általa segédi minőség-