Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

206 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. II. A szabadon élő vad mindaddig, míg el nem fogják, uratlan jószág, és így azzal szemben, aki ezt elfogja, sem idegen ingó dolognak, sem más birtokában lévőnek vagy más birtokából elvettnek nem tekinthető. Terheltnek az a cselekménye tehát, hogy tiltott időben a kutyával elfogott szarvasbikát megölte és felboncolta, sem lopásnak, sem jogtalan elsajátításnak, sem más vagyon elleni bűncselekménynek tényálladékát ki nem meríti, minélfogva a panasz alapjául szolgáló cselekmény elbírálása a rendes bíróság elé nem tartozik. Az 1883: XX. t.-c. azonban a szabadon élő vad elfogására nézve a magánjog általános szabályait korlátozó rendelkezést foglal magában, mely szerint egyedül a vadászatra jogosult foghatja el a vadakat; a panasz tárgyát tevő cselekmény tehát vadászati kihágás szempontjából ítélendő meg; a vadászati kihágás érdemi elbírálása pedig a most idézett törvény 47. §-a és az 1897: XXXIV. t.-c. 19. §. 3. pontja értelmében a közigazgatási hatósághoz van utalva. Ezekhez képest az 1907 :LXI. t.-c. 7. §. 1. pontja alá eső hatásköri összeütközés elintézéséül ebben az ügyben az eljárásra a közigazgatási hatóság hatáskörét kellett megállapítani. 96. Abban az esetben, ha több erdei kihágás kerül is egyszerre elbírálás alá, az ellopott dolgok értéke vagy az okozott kár egy összegbe egybe nem foglalható, hanem mindenik eset külön-külön erdei kihágásnak minősítendő ; midőn az 1879 : XXXI. tc. 73. §-ának második bekezdése több külön erdei lopásnak érték szerint való minősítésénél a büntetőtörvényeknek rendelkezéseit nyilvánítja alkalmazandónak, feltételezi, hogy a több erdei lopás közül legalább egy olyan legyen, melynek tárgya 60 korona értéket meghalad ; mihezképest közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás akkor, ha az egy feljelentésben érvényesített több eset egyikében sem haladja meg a kár összege a 60 koronát, és nincs oly adat, amelynek tekintetbe vételével a különböző időkben elkövetett cselekmények a «folytatás* (a continuatio) alapján egy cselekménnyé egybefoglalhatok lennének.