Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

202 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. őt az A) alatt csatolt sürgönnyel segédjegyzői teendők végzésére meghívta, mint közvetlen kötelezettnek a maga személyében G. J.-nek három hónapra illető 345 korona tőke és járulékai megfizetésére^ kötelezését kéri, az pedig természetes, hogy a panaszlott személyek azonosságának hiányában az ügyazonosság sem foroghat fenn (Hb. 14/1908 és 63/1909.), a kétféle igény tehát egészen különböző szempontok alá esik. Amennyiben G. J. igénylő illetményeit a községtől követeli, az a kérdés, hogy ehhez joga lehet-e, az ügy érdemére tartozik, de ez az igény a közszolgálat alapján áll és az állandó gyakorlatból, de az 1886: XXII. t.-c. 65 — 67. §-ai, az 1904: XI. t.-c. rendelkezései és az 1896: XXVI. t.-c. 27. §-a egybevetett értelméből is kétségtelen, hogy ez mint közjogi tekintet alá eső követelés a közigazgatási hatóság, — esetleges panasz folytán legfelsőbb fokon a közigazgatási bíróság, — hatáskörébe tartozik; midőn tehát a község ellen a segédjegyzői minőségből támasztott igényre nézve a kir. járásbíróság, valamint a főszolgabíró mint közigazgatási hatóság a maga hatáskörét egyik sem állapította meg, erre az igényre nézve a hatásköri összeütközés fölmerült s a már felhozott indokból ki kellett mondani, hogy a község ellen érvényesíteni kívánt fentebbi igény elintézése a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, az pedig, hogy ez utóbbiak közül melyik az illetékes, az 1907: LXI. t.-c. 19. §-a értelmében a hatásköri bíróság döntésén kívül áll. Ellenkezőleg G. J.-nek a későbbi 1913. Sp. I. 261. sz. sommás keresetében támasztott az az igénye, mely szerint követelését közvetlenül A. V. ellen kéri megítélni, ha az összeg kiszámításánál a pályázati hirdetményben közzétett fizetési feltételekre támaszkodik is, magánjogi alapon áll, de ez a követelés a község ellen irányzott igénnyel nem azonos és erre a követelésre nézve hatásköri összeütközés nem merült fel, mert ezzel a panaszos csak a rendes bíróságnál lépett fel, a közigazgatási hatóság pedig afelől egyáltalán nem is határozott, így tehát az 1907: LXI. t.-c. 1. §-ának föl-