Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁÖKÖRÍ BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. lög rint az ügyek egyesítését megszüntethette és a fönnmaradt erdei kihágás elbírálását a közigazgatási hatóságnak átengedte, az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 1913. juöius 23. Hb. 38. sz. I. A pozsonyi kir. törvényszék, mint büntetőbíróság által 1912. évi szeptember 4-én megtartott nyilvános főtárgyaláson a vádlottaknak beismerésével és a tanuknak egyező vallomásával beigazoltatott, hogy K. I., Cs. J. burszentpéteri, M. J. és B. P. burszentmiklósi lakos vádlottak, a főtárgyaláson meg nem jelént P. E. és M. J. együtt 1912. évi február 6-án a cs. és kir. uradalmi burszentmiklósi erdőben 20 K értékű fát kivágtak és jogtalanul eltulajdonítottak, mely cselekményük az 1879 : XXXI. tc. 90. §-ában meghatározott erdei kihágás jelenségeit foglalja magában. Megállapíttatott továbbá vádlottak részbeli beismerésével és K. I. és V. J. tanuk vallomásával az is, hogy ezen falopás alkalmával K. I. és V. J. felesketett erdőőrök ellen K. I. és Cs. J. fejszével hatóság elleni erőszak bűntettét követték el. A kir. törvényszék 1912. évi szeptember 4-én 9052/1912. b. sz. alatt hozott ítéletével K. I. és Cs. J.-t a Btk. 168. §. 2. bekezdése szerint minősülő hatóság elleni erőszak büntette, illetve a 92. §. és 20. §. alkalmazása folytán annak vétsége miatt bűnösnek mondotta ki és elitélte; M. J. és B. P. e tekintetben felmentette. Mind a négy vádlottat azonban egyidejűleg az 1879 : XXXI. tc. 90. §-ába ütköző erdei kihágás elkövetése miatt elitélte és 20 K kár egyetemleges megfizetésére kötelezte. A főtárgyaláson meg nem jelent P. K. és M. J. vádlottak tekintetében pedig az iratokat indítványtétel végett a kir. ügyészséggel közölni rendelte. A pozsonyi kir. ügyészség indítványa beérkezvén, a pozsonyi kir. törvényszék 1912. évi december 30-án 12,886/1912. b. sz. a. hozott végzésével P K. 19 éves, napszámos, burszentmiklósi lakos és M. J. 37 éves napszámos burszentmiklósi lakos terheltek ellen a Btk. 165. §-ába ütköző és a Btk. 168. §-a szerint minősülő hatóság elleni erőszak büntette miatt indított eljárást a kir. ügyészség vádelejtése folytán megszüntette és az ellenük fennforogni látszó erdei kihágásnak elbírálása végett az iratokat a malackai járás főszolgabirójához áttenni rendelte. A Jőszolgabiró 1913. évi január 10-én 69/1. kih. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg, mert a pozsonyi kir. törvényszék a főtárgyalást elrendelvén, azt meg is tartotta, s így az erdei kihágásban is P. K. és M. J.-ra vonatkozólag a Bp. 22. §. értelmében ítélkeznie kellett volna, mert kétségtelenül megállapítható a hatóság elleni erőszak, mely miatt a főtárgyalás kitüzetett és az erdei kihágás közt való összefüggés. II. A hatásköri bíróság a fölmerült hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával