Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRÍ BÍRÓSÁGI HATÁROZATÓ^. A főszolgabíró 1913 február i-én 11 1^13. kih. sz. a. hozott végzésével hatáskörét nem állapította meg, mert jelen esetben, eltekintve a lopás vétségének színhelyétől, a kir. járásbíróság által minősített mezőrendőri kihágás tárgyát a szántóföldről a csűrbe behozott és kicsépelt szalma, tehát a termelőterületről már elszállított és erőművileg feldolgozott gazdasági termény képezi s mint ilyennek jogtalan eltulajdonítása nem minősíthető az 1894 : XII. tc. 93. §-ának a) pontjába ütköző mezőrendőri kihágásnak. Ha a mezőről betakarított és a szérűben már elhelyezett mezei termékek eltulajdonítása nem esik a mezőrendőri törvény alá (Cttria 7865/95. sz. határozata), annál kevésbé eshetik a hasonló körülmények között elhelyezett s feldolgozott gazdasági termék. II. A hatásköri összeütközést a határozat rendelkező része értelmében kellett eldönteni, mert habár ez a bíróság 1910. évi Hb. 71. sz. határozatában azt az elvi álláspontot foglalta el, hogy a kicsépelt szalma a kicséplésnél fogva nem veszti el azt a minőségét, mely szerint az a mezőgazdasági termények közé tartozik, s a biróság ezúttal sem talált indokot arra, hogy ettől az álláspontjától eltérjen : az 1894. évi XII. tc. 93. % a) pontja értelmében gazdasági terményeknek ellopása csak akkor állapíthat meg kihágást, ha a lopás gyümölcsöskertből, szőlőből, faiskolából, vagy a mezőről történt; az ezúttal fennforgó esetben azonban a tárgyiratokból az látszik megállapíthatónak, hogy a terhelt a szalmát a község belterületén fekvő csűr előtti térről lopta el; az ily tér a fenn idézett törvényben meghatározott elkövetési helyek egyike alá sem vonható, a cselekmény tehát az elkövetési helynél fogva nem kihágásnak, hanem lopás vétségének minősül. 78. Ha a hatóság elleni erőszak és erdei kihágás miatt vádlottak közül többen a törvényszék elé kitűzött főtárgyaláson meg nem jelenvén, ellenük ujabb főtárgyalás kitűzése vált szükségessé, e közben pedig a közvád képviselője ezek ellen a hatóság elleni erőszak miatt emelt vádat elejtette s ennek folytán a kir. törvényszék velük szemben az eljárást az utóbbi bűncselekmény miatt érdemileg és főtárgyaláson kivül megszüntette, ennélfogva a Bp. 21. §-a és a Rbsz. 9. §-a értelmében helyesen élt azzal a jogával, mely sze-