Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 155 családjának is joga volt és van magának kegyúri padot készíttetni, mert az ő családja is megkapta a kegyúri jogokat, azonban alperes családja nem élt ezen jogával és nem csináltatott magának padot. A szegedi kii; ítélőtábla, mint polgári felülvizsgálati biróság 1912 december hó 20-án 1912. H. 12. sz. a. hozott végzésével a felebbezési biró­ság végzését helybenhagyta, mert a templomszék addig, míg a templom céljaira szolgál, állandóan annak sorsában osztozik és mint tartozék a fődolog jogi természetét követi, miből következik, hogy miután a fődolog magántulajdonban nem állhat, az imaszék (pad) sem képezheti közforga­lom tárgyát. Az a kérdés tehát, hogy a templom belsején elhelyezett ima­székeknek (padoknak) a kegyúri jogosultság fennállása alatt kötelezettség teljesítésétől függő használati joga kit illet meg, nem tartozik a polgári biróság hatáskörébe. K. J. (M.) ezután kérvényét a zombori járás főszolgabirájához adta be. A főszolgabíró 1913. évi március hó i-én 637. sz. a. hozott végzésé­vel a kérelmet hatáskör hiányában elutasította, mert K. J. annak meg­állapítását kívánta, hogy a nemesmiliticsi római katholikus templomban lévő kérdéses kegyúri padot az öregatyja készítette és hogy az öröklés címén folyamodót illeti, nem pedig K. Á.-t, ki a padra szintén jogot for­mál. Eme kérelem egy nem vitás kegyuraságból folyó öröklés útján át­háramlott jognak megállapítására, magánjogi igények érvényesítésére vo­natkozik s így voltaképen tisztán magánjogi kérdést érint. Magánjogi igé­nyek érvényesítésére azonban közigazgatási hatóság nem illetékes. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1913. 1350. sz. a. kelt nyilatkozatá­ban azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes biróság hatáskörébe tartozik. III. A hatásköri biróság a felmerült hatásköri össze­ütközést a rendes biróság hatáskörének megállapításával szün­tette meg, azért: mert a peresfelek között az vitás, hogy a keletkezésében és jogi természetében nem vitás kegyúri jo­got magánjogi jogutódlással ki szerezte meg? Annak eldöntése pedig, hogy valamely jogban az utód­lás kit illet, tekintet nélkül az átháramlott jog minőségére a rendes biróság hatáskörébe tartozik. Az, hogy a templompad forgalmon kívüli dolog, a bíró­ságnak ebben az ügyben az ítélkezését nem zárja ki, mert a padnak magánjogi birtokát a felperes keresetbe nem is vette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom