Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 72. Nemcsak a szorosabb értelemben vett iparossegédnek, hanem a kereskedősegédnek is a munkaviszonyból eredő követelése érvényesítésénél a rendes biróság előtt való eljárást közigazgatási hatósági eljárásnak kell megelőznie. Kereskedősegéd mindaz az egyén, aki a kereskedő üzletében kereskedelmi tevékenységre alkalmaztatik és a kereskedővel szemben, mint főnökkel szemben szolgálati viszonyban áll. Takarékpénztári főkönyvelő fizetéskiegészítést tevő remuneráció iránti követelése a birói eljárást megelőzően közigazgatási hatóság (iparhatóság) hatáskörébe tartozik. 1913 június 9., Hb. 64. sz. I. S. A. muraszombati lakos, az ottani mezőgazdasági bank főkönyvelője, Tolna vármegye központi járásának főszolgabírójához beadott panaszában előadta, hogy a Tolnavidéki takarékpénztár részvénytársaság tolnai cég őt 1910. év május hó 6-án az intézet főkönyvelőjévé megválasztván, javadalmazása fejében a törzsfizetésen és lakbéren kívül még az alapszabályszerü jutalékból is évi 400—500 koronát állapított meg. Az 1910. évben eltöltött hét hónapi működése után az intézet 400 koronát adott remuneráció fejében, míg az 1911. évben teljesített 6x/a havi működése idejére mindössze 50 koronát küldött e címen, holott, hacsak évi 450 koronát vesz is alapul, az említett 50 koronán kívül még legalább 193 korona 75 fillért tartozott volna neki kifizetni. Kérte, hogy az intézet a jogtalanul visszatartott és a fizetése kiegészítő részét képező 193 korona 75 fillér jutaléktőke és ennek 1912. évi január hó i-től járó 5% kamata megfizetésére köteleztessék. A főszolgabíró 1912. évi június hó 10-én 3199. sz. alatt hozott véghatározatával panaszost panaszával a per rendes útjára utasította, mert «a panasz elbírálására a közigazgatási hatóság nem illetékes)). S. A. ezután a panasszal azonos tartalmú keresetét a szekszárdi kir. járásbíróságnál adta be. A kir. járásbíróság 1912. évi november hó 28-án 1912. Sp. I. 497/6. sz. a. hozott ítéletével az ügy érdemében határozott. A szekszárdi kir. törvényszék, mint polgári felebbezési biróság azonban 1913. évi február hó 7-én 1913. D. 12/2. sz. a. hozott végzésével hivatalból észlelt pergátló akadály alapján az elsőbiróság ítéletét feloldotta és az eljárást megszüntette, mert a nem vitás tényállás szerint felperes az alperesi részvénytársaságnak kereskedelmi ügyek ellátásával megbízott alkalmazottja volt, tehát mint ilyen annak segédszemélyzetéhez tartozott, a kereskedő és segédszemélyzete között eme viszonyból vitássá vált igé-