Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára VI. kötet 1913 (Budapest, 1914)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 79 szolgáló területekre terjed ki; a panaszolt cselekmény udvaron levő nyitott félszerben követtetett el, az udvar pedig a mezőgazdaság céljair szolgálónak nem tekinthető ; a vád tárgyát képező cselekmény tehát a Btk. 333. §-ba ütköző lopás vétségének ismérveit tünteti fel, mely vétség elbírálása az 1897 : XXXIV. tc. 18. §. I. 1. pontja szerint a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. A nagybányai kir. járásbíróságnál az ügyészségi megbízott az eljárásnak a hatáskör hiányából való megtagadását indítványozta. A kir. járásbíróság az elkövetés helyének megállapítása végett a csendőrségnek a nyomozatról tett jelentését a csendőrségnek kiadta. A nagybányai csendőrség 1912. október hó 4-én 307 sz. a. kelt jelentése szerint megállapította, hogy a «kérdéses szénatartó a nagybányai határban Borpataktelepen a belsőséghez tartozó kertben van». A kir. járásbíróság ezután 1912 november hó 21-én 1912. B. II. 888/2. sz. a. hozott végzésével a Bp. 527. §. 2. bekezdése alapján az iratokat Nagybánya város rendőrkapitányához áttenni rendelte, mert a pótlólag megejtett nyomozat adatai szerint terheltek a sarjút a belsőséghez tartozó kertben levő szénatartóból tulajdonították el; a betakarított sarjunak a belsőséghez tartozó kertből, tehát a község belterületéről való eltulajdonítása, miután az érték a 60 koronát nem haladja meg, az 1894 • évi XII. tc. 95. §. a) pontjába ütköző mezőrendőri kihágás. Szatmár vármegye alispánja a hatásköri bírósághoz felterjesztvén az ratokat, előadta, hogy a földmívelésügyi minisztert a csendőrségnek 307,911. sz. nyomozati jelentése vezette félre; szerinte a «csűr bekerítetlen kaszáló, gyümölcsösben áll». II. Az újabb nyomozat az elkövetési helyre nézve azt állapította meg, hogy a kérdéses szénatartó Borpataktelepen a belsőséghez tartozó gyümölcsös kertben van. Minthogy a kert mint a mezőgazdaság céljára szolgáló terület az 1894. évi XII. tc. 93. §. a) pontjában felsorolt területek közé tartozik, a hatvan koronánál kisebb értékű gazdasági terménynek onnan való ellopása bűntetté minősítő körülmény hiányában, az 1894. évi XII. tc. 93. §-a a) pontjában meghatározott s ugyanazon törvény 103. §-a által a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt mezőrendőri kihágás ismérveit tünteti föl. Ez okokból a felmerült hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni.