Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

66 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. közdűlő utakat újra megállapította és az 1897. évi július r-én 5. jkvi. pont alatt megállapított közdűlőutak közül a többi közt a 17. sorsz. a felvett «Kertek megetti utat" is a közdűlő utak hálózatából törölte, mert az az 1894. évi XII. tc. rendelkezése alá tartozó mezei dűlő út. 1910 március hó 9-én 10 képviselőtestületi tag sürgős rendkívüli gyűlés összehívását és az ülés tárgyául a kertek megetti út jó karba hozatala és fenntartása feletti határozathozatalt kitűzni kérte, mert K. I. előreláthatólag azt jogtalanul el akarja sajátítani, illetve birtokolni. Hosszúfalu község képviselőtestülete ez okból 1910 március hó 16-ára gyűlésre hivatott és ez alkalommal a következő javaslat terjesztetett elő. Minthogy K. I. hosszúfalui lakós a kertek megetti mezei közdűlő utat, mely kaszálója mellett nyúlik el, földdel meghordatta, és ez által az ottani közlekedést lehetetlenné tette, mondja ki a képviselőtestület, hogy addig is, míg ezen kihágásért ellene a járási főszolgabíróhoz beadott feljelentés elintézést nyer, szükségesnek tartja, hogy a szekérrel való közlekedés sürgősen biztosíttassék s e célból utasítja a községi birót, hogy az úttestre hordott földet teríttesse el és az utat kavicsoztassa ki; hogy pedig ez a határozat nyomban foganatosítható legyen, mondja ki a képviselőtestület, hogy csak birtokon kívül felebbezhető meg. A községi képviselőtestület 35. sz. a. az indítványt — annak indokaiból — túlnyomó szavazattöbbséggel elfogadta és utasította a községi birót, hogy a kertek megetti közdűlő útra K. I. által hordott földet teregettesse el és az utat sürgősen kavicsoztassa ki; a szükséges 20 halom kavics meghordását árlejtés útján biztosítsa. Kimondta a gyűlés azt is, hogy a határozat birtokon kívül felebbezhető. A gyűlésen jelen volt K. I. mint érdekelt fél nem szavazott és a határozat, miután közügyet képezett, külön K. I.-nak vétív mellett nem kézbesíttetett, hanem a községházánál, mint közügy 1910 március hó 20-tól kezdő 15 nap közszemlére volt kitéve. K. I. nem felebbezett. K. I. ezután 1910. évi április hó 12-én a hosszúfalui kir. járásbíróságnál sommás visszahelyezés! pert indított Hosszúfalu község ellen. Keresetében előadta, hogy a község az úgynevezett «Kertek megetti" kaszálóján keresztül mintegy 600 méter hosszúságban 41 helyen 40 cm. mély lyukat ásatott; ezzel őt békés birtokában megháborította és a fűtermésben neki 40 kor. kárt is okozott. Kérte, hogy alperes köteleztessék a lyukak betömésére, elvont haszon címén 40 kor. megfizetésére; a tárgyaláson a kérelmet azzal egészítette ki, hogy alperes az odahordott kavics eltávolítására is köteleztessék. Alperes pergátló kifogást emelt azon a címen, hogy a kérdéses út mezei közdűlőút és így az 1894: XII. tc. 37. §. és a végr. utasítás 37. §-a