Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 47 időtartamra és 160 K kikötése mellett. A 160 K négy részletben és pedig 30, 40, 45 és 45 K-ás részletben volt fizetendő és a részletek a szerződés szövege szerint az I., II., III., és IV-ik szőllőmunka befejezésekor voltak esedékesek. Kiköttetett még, hogy amennyiben a kellő időben a munka el nem végeztetnék, úgy M. J. jogosítva van azt másokkal végeztetni és R. J. béréből levonni. A kir. járásbíróság által felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint pedig R. J. M. J. hatásköri kifogása következtében pótlólag előadta, hogy nem lakott M. J. szöltőjében, mert saját gazdasága is van és e mellett elvállalta M. J. szőllőjének megmunkálását is, cselédkönyve se volt és a munkát napszámosokkal együtt végezte. R. J.-nak ezen állításait pedig M. J. a jegyzőkönyv szerint hallgatag elismerte. Az előadottakból kitetszőleg R. J. M. J.-hoz nem folytonos gazdasági munkák teljesítésére szegődött, hanem a nevezettnek szőllőjében a munkát a szükséghez képest időszakonként végezte, egyébként pedig saját gazdaságán lakva munkaerejét a saját gazdaságában is értékesítette. Ezért ez a szerződéses jogviszony nélkülözi az 1907. évi XLV. tc. 1. §-ában a gazdásági cselédekre nézve előírt meghatározást. Másfelől a 'becsatolt és fentebb jelzett szerződésből nyilvánvaló, hogy ezzel a szerződéssel a panaszosnak a munkaadójához való viszonya szabályoztatott ugyan, de annak megkötésénél az 1898. évi II. tc.-ben előírt alakszerűségek mellőztettek. Minthogy pedig az 1898 : II. tc. 73. §-a akkép rendelkezik, hogy az ezen törvényben előírt alakszerűségek megtartása nélkül kötött szerződésekből eredő minden vitás kérdés elbírálására a rendes bíróság illetékes: ennélfogva a jelen ügyre nézve is a rendes bíróság hatáskörét kellett kimondani.