Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

46 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. az alperessel szemben, bárhol is lakott a felperes s bár emellett saját munkáját is végezte. De maga a félperes által elvállalt munka oly természetű, hogy csak bizonyos időszakokban áll folytonos munkából, amelynek a rendes időben való elvégzésére magát a felperes kötelezte és csak ha ez meg nem történnék, joga van az alperesnek a munkát másokkal végeztetni és a felperes béréből levonni. A cselédkönyv megváltásának elmulasztása pedig a cselédet nem teszi nem cseléddé. Eme körülmények következtében a felperes munkavállalásában az 1907 : XLV.. tc. 1. ií-ában előírt összes kritériumok megállapíthatók és felperes követelése bérkövetelés, amelynek elbírálására a 62. §« alapján a közigazgatási hatóság illetékes. A pécsi kir. törvényszék, mint felülvizsgálati bíróság 19n. évi február hó 7-én 1911. E. 18/1. sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság végzését indokainál fogva és még azért is helyben hagyta, mert a minisztertanács 1897. évi 66653. I. M. sz. a. közzétett határozata szerint a vincellér követelése iránt indított ügyben az eljárás a közigazgatási útra tartozik. R. J. ezután panaszát a mohácsi járás főszolgabírójánál adta be, ki 1911. évi július hó 3-án 1717/1911. sz. a. hozott véghatái'ozatával M. J.-t az 1907:XLV. tc. 49. §. alapján 40 K bér megfizetésére kötelezte; 5 K bér iránti követelésével pedig panaszost elutasította. Baranya vármegye alispánja 1911. évi augusztus hó 24-én 14734 1911. alisp. sz. a. hozott véghatározatával a főszolgabíró véghatározatát megváltoztatta és az ügy elbírálására a közigazgatási hatóság hatáskörét nem állapította meg, mert a személyes és folytonos munkateljesítési kötelezettség nem állott fenn, vagyis az alkalmazott nem volt kötelezve a kikötött bérért a szolgálati illetve munkaszerződés egy év egész tartama alatt munkaerejét folytonosan a munkaadó rendelkezésére bocsátani, hanem csak a kikötött és szokásos szőllőmunkálatokat volt köteles a panaszlott szőllőjében időnként teljesíteni és elvégezni, így tehát közöttük gazdasági cselédszerződés nem jött létre s nem is állott fenn, mit erősít még az is, hogy a kikötött bér messze alul van azon az összegen, mely a törvényhatóság területén szokásos évi cselédbér legkisebb mérveként előfordul. Felek közt tehát az 1898 : II. tc. 8. §-a szerint mezőgazdasági munkásszerződés állott fenn, amelyből eredő vitás kérdések elbírálására azonban a közigazgatási hatóság csak akkor bír hatáskörrel, ha a munkaviszony alapjául szolgáló szerződés az ezen törvényben előírt alakszerűségek betartásával köttetett. Ez azonban a panaszlott részéről becsatolt szerződés szerint nem történt meg. II. R. J. a szerződés szerint a M. J. szőllőjében elvégzendő összes munkáknak teljesítésére vállalkozott egy évi