Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 89 I. T. Gy. aradi lakós, úgy is, mint kiskorú T. K. törvényes képviselője az aradi kir járásbíróságnál beadott keresetében előadta, hogy fiát, T. K-t, V. J. M. aradi gépgyároshoz azzal a kötelezettséggel adta tanulónak, hogy őt az ipartestületbe beirassa, s annak idején felszabadítsa. Kérelmére a beiratási díjat előre ki is fizette. Alperes azonban ezen kötelezettségeinek eleget nem tett, hanem fiát előleges értesítése nélkül elküldötte, bár többszőr adott annak a véleményének kifejezést, hogy fiával meg van elégedve. Minthogy alperes az ő fiát azon idő alatt, míg nála volt, dolgoztatta, mely munkájáért naponta i kor. 80 fillért számítva, a négy hóra 140 kor. illeti meg és minthogy ezen négy havi idő alatt fiát sajátjából ruházta, élelmezte, holott az* alperes kötelessége lett volna, e címen havi 50 koronát számítva, 200 koronát és így összesen 340 koronát van joga követelni. Kérte ennek az összegnek a megítélését. A kir. járásbíróság 1911. évi március hó 14-én 1911. Sp. IV. 278 2. sz. a. makacssági ítéletet hozott, alperes felebbezésében hatásköri kifogást emelt és az aradi kir. törvényszék mint polgári felebbezési bíróság 1911. évi május hó 26-án 1911. D. 2x5/3. sz. a. hozott végzésével az elsőbiróság ítéletét feloldotta és az eljárást megszüntette, mert a kereset szerint felperes kiskorú fia az alperesnél mint iparos-tanonc állott alkalmazásban s alperes a fiút elküldötte, amiért felperes kártérítést követel. A kereset tehát az iparos és a tanonc közti tanviszony megszüntetéséből származik. Hy ügyben az 1884: XVII. tc. 176. §-a értelmében a polgári per megindítása előtt az elsőfokú iparhatóság, illetve az ipartestületi békéltető bizottság van hivatva eljárni és csak ennek döntése után fordúlhat az azzal meg nem elégedő fél a bírósághoz. A bemutatott ipartestületi bizonyítvány szerint a békéltető bizottság ebben az ügyben még nem döntött; felperes csak akart panaszt emelni, de a panaszt nem vették fel. Az a körülmény, hogy a tanoncszerződés nem az iparhatóságnál jött létre, az ügy természetén nem változtat. T. Gy. ezután panaszával az aradi ipartestület békéltető bizottságához fordult. A békéltető bizottság 1911 július hó 24-én 67. sz. a. kelt határozatával panaszost — bár a kártérítés iránti igényét az 1884: XVII. tc. 61. és 79. §-ai szerint fennállónak vette — keresetével illetékességi okokból el, illetve a rendes bírósághoz utasította. T. Gy. ügyének a hatásköri bírósághoz való felterjesztését kérte. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1911. J. 2342. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. Az 1884: XVII. tc. 157. §-a megállapítja törvényszerű következményét annak, hogy az iparostanonc az