Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

CXII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1911 november 20., 1910. 122. szám IV. 127- 249O Ha a több egyén szekerezésével okozott kár hatvan koronát meghalad és a feljelentés adatai nem nyújtanak megfelelő alapot annak a megállapítására, hogy a feljelentett tilos szekerezés a feljelentettek mindegyikével szemben a többiek tevékenységétől külön elbirálandó, külön önálló cselekmény : a cselekmény nem mezőrendőri kihágás, hanem vagyonrongálás ismérveit látszik feltüntetni, mihezképest amiatt az eljárás a rendes bíróság az érdemleges tárgyalás során azt találja, hogy a feljelentett tilos szekerezés mindegyik feljelentettel vagy egyikkel szemben a többiek tevékenységétől függetlenül elbirálandó, külön önálló cselekmény, úgy szélesebb hatáskörénél fogva a cselekményt mezőrendőri kihágásnak is minősítheti és mint olyat el is bírálhatja. (Hb. 1911 október 23. 69. sz. IV. 79. 161.) Több tettes mezei legeltetésével okozott, 60 K-t meghaladó kár miatt bírói útra tartozik az eljárás akkor, ha nincs alap annak a megállapítására, hogy a tilos legeltetés mindegyik feljelentettel szemben a többiek tevékenységétől függetlenül elbirálandó külön önálló cselekmény. (Hb. 1910 jan. 31. 1909. 117. III. 15. 32.) Különböző helyeken különböző egyének kárára elkövetett mezei lopás annyi különálló cselekmény, ahányan vannak a jogközösségben nem álló károsultak; ha a kár külön-külön nem halad meg 60 koronát, a cselekmény mezőrendőri kihágás. (Hb. 1910 szept. 26. 48. III. 92. 188.) Munkásiigyi kihágások. Mezei munka abbahagyásának kikényszerítése céljából történt csoportosulás az 1898:11. tc. 66. §-ának végbekezdése alá esik, habár a csoportban megvolt az a tudat, hogy esetleg erőszakoskodás is keletkezhetik; de ha a csoport a munkásokat erőszakkal megtámadja vagy erőszakkal akadályozza a munka megkezdésében, ez a Btk. 176. § a alá esik. (C. 1908 febr. 19. 1300. 201. so. II. 233. 280.) Sajtóügyi kihágások. Nyomdatulajdonosnak az a mulasztása, hogy lakását és sajtói helyét be nem jelenti, közigazgatási útra tartozó kihágás a 414/91. sz. BM. rendelet alapján. (Hb. 1909 máj. 17. 16. II. 98. 186.) Statisztikai kihágás. Iskolába be nem iratkozott tankötelesek összeírása nemcsak iskoláztatás, hanem statisztikai adatgyűjtés céljából is történik, mihezképest ily tankötelesnek az összeírás alkalmával eltitkolása miatt az 1897: XXXV. *c- T3- és J6- §-a alapján a rendes bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás. (Hb. 1912 máj. 13. 36. 37. sz. 85. 86. 177. 179.) Távírda stb. megrongálása. A Btk. 439. és 440. §-a csak közcélra berendezett távbeszélő megrongálására, de nem kizárólag magáncélra berendezett távbeszélő megrongálására alkalmazható. (Hb. 1910 nov. 14. 69. III. 110. 222.) Útrendőri kihágások. 1890 :1. tc. 107., 125., 129. §§. A közútak