Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. CXIII törzskönyvezésénél használt karók kidobása útrendőri kihágás. (K. M. 1908. évi 36178. sz. h. III. 236. 392.) Szándékosság vagy nyolc napon túl tartó testi sértés hiányában országúton kocsirúddal történt elütés csak útrendőri kihágásként a közigazgatási hatóság által bírálható el. (Hb. 1910 szept. 26. 68. III. zog. 221.) Ut fedőanyagául szállított, de ilyenül át nem vett kő elvétele nem útrendőri kihágás (1890:1. tc. 129. §. a) p.), hanem birói hatáskörbe tartozó lopás. (Hb. 1910 szept. 26. 40. III. 88. 181.) Vadászati kihágások. 1883 : XX. tc. 26—39. §§. Szabadon élő mezei nyúl uratlan jószág, mihez képest annak más kertjében kézzel elfogása nem vagyon elleni bűncselekmény s elbírálása rendes bíróság elé nem tartozik, hanem vadászati kihágás szempontjából a közigazgatási batóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1910 dec. 12. 59. III. xoz. 207.) Vadnak fegyver nélkül más módon jogosulatlan elfogása is vadászati kihágásnak minősíthető, mihez képest elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. J911 november 20., 81. sz. 106. 216). Másnak vadászterületén őznek kutyákkal elfogása mint vadászati kihágás miatt az eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. március hó 20. 1910. 94. sz. IV. 8. 14.) Szabadon élő vadnak mint uratlan dolognak kézzel elfogása s elfogyasztása sem nem lopás, sem nem jogtalan elsajátítás vagy vagyon elleni más bűntett vagy vétség, hanem megbirálása vadászati kihágás szempontjából a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1911. március 20. 1910. 127. sz. IV. 74. 51.) Idegen vadászterületen szabad helyen lévő vad uratlan dolog, amelynek elfogása csak vadászati kihágásként a közigazgatási hatóság által bírálható meg. (Hb. 1910 jún. 25., 27. III. 69. 144.) Idegen vadászterületen élő őzgidák elfogása vadászati kihágás. (Hb. 1909 jan. 25. 1908. 49. II. 48. 89.) Sebzett vadnak idegen vadászterületen fegyverrel kézben űzése a vadászati törvény 26. §-ába ütköző kihágás (BM. 1908. évi 5369. sz. II. 254- 209) Szecskavágóba tévedt, az ott levő vizes hordóba esett nyúlnak onnan elvétele nem lopás, mert a nyúl uratlan dolog minőségét el nem vesztette ; hogy vadászati kihágás-e, közigazgatási úton döntendő el. (Hb. 1909 nov. 29. 90. II- 170. 322.) Az a cselekmény, hogy a Dunában úszó szarvasbikát megpillantok csónakra ülve, üres kézzel a vadat űzték s a hajtás közben kimúlt szarvast partra szállították, a vadászás tényálladékát nem állapítja meg. (BM. 1907. évi 3814. sz. II. 251- 406.) Annak a cselekménye, aki a vadászati kihágás útján birtokba vett vadat vagy egy részét megszerzi, nem minősíthető a Kbtk. 129. §-a szerint Térfi : Hatáskör jogszabályok és hatásköri határozatok tára. V.