Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára V. kötet 1912 (Budapest, 1913)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. CIX A cselekmény elkövetése előtt lopásért kétszeri büntetés a cselekmény mezőrendőri minősítésén nem változtat. (Hb. 1910 november 14. 22 III. 81. 167.) Földnek lopás céljából eltávolítása nem esik a feltörés fogalma alá. (Hb. 1910 nov. 14. 22. III. 81. 167.) Hatvan korona értéket meg nem haladó gazdasági terménynek gyümölcsöskertből, szőlőből, faiskolából, vagy mezőről való ellopása a Btk. 357. §-ában megjelölt körülmények fennforgása esetében is, az 1894 : XIL tc. 93. §-ának a) pontja alá eső mezőrendőri kihágás tényálladékát állapítja meg. (C. 1911 febr. 23., márc. 9. kir. Cur. 92. sz. telj. ül. döntvény 167. 305.) Előbbi ellenkező határozat: 60 korona értéket meg nem haladó gazdasági terménynek a mezőről való ellopása a Btk. 337. §-ában megjelölt körülmény fennforgása esetében nem a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894: XII. tc. 93. §-ának a) pontja alá eső és csak a káros fél indítványára üldözhető mezőrendőri kihágásnak, hanem a Btk. 333. és 337. §-aiba ütköző lopás bűntettének a tényálladékát állapítja meg. (C. 1909 okt. 12. 6734/1909. sz. a. határozat a jogegység érdekében III. 201. 353.) Hatvan koronát meg nem haladó értékű dolognak mezőről ellopás csak akkor bűntett, ha a lopást a Btk. 336. §-ában felsorolt körülmények között követték el, kivéve a bemászást; a mezőrendőri kihágásnak ez a minősége azonban független a Btk.-nek azoktól a többi határozmányaitól, amelyek a lopást értékre tekintet nélkül bűntetté minősítik. (Hb. 1912 nov. 11. 1911. 142. sz. 114. 244.) Hatvan koronát meg nem haladó értékű almának gyümölcsöskertből ellopása akkor is mezőrendőri kihágás, ha a lopást fegyveresen követték el. (Hb. 1912 nov. 11. 1911. 142. sz. 114. 244.) Fegyveresen elkövetett mezőrendőri lopás nem a Btk. 337. tj-a szerint minősülő lopás bűntette, hanem az 1894 : XII. tc. 93. §-ának a) pontja szerint minősülő mezőrendőri kihágás. (Tv. 1908 okt. 7. 2526. sz. II. 234- 380.) Rétnek lovaglással használhatatlanná tétele miatt tett büntető feljelentés a Btk. 421. §-ába ütköző vagyonrongálás vétségének büntető úton megtorlását célozza s ezért elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. ÍHb. 1911 nov. 20. 48. sz. IV. 97. 192.) A- 95- §• m) pontjában említett kihágás főismérve : állatok felügyelet nélkül hagyása. (Hb. 1908 dec. 21. 22. II. Zi. 40.) Megbízásból leszedett gazdasági termény eltulajdonítása nem mezei lopás, hanem sikkasztás. (Hb. 1909 nov. 29. 94- ll- l65- 3*3-) Ha a mezőn kazalba rakott szalmát nem társaságban, hanem többen külön lopták el és az egyesek okozta kár 60 koronánál nem több, mezőrendőri kihágás az elbírálás tárgya. (Hb. 1909 december 20. 101. II. JT1' 324-)