Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

LXXXVIII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. kihágás miatt az eljárás közigazgatási hatóság hatásköréhe tartozik. (Hb. március hó 20. 1910. 94. sz. 8. 14.) Szabadon élő vadnak mint uratlan dolognak kézzel elfogása s elfogyasztása sem nem lopás, sem nem jogtalan elsajátítás vagy vagyon elleni más bűntett vagy vétség, hanem megbirálása vadászati kihágás szempontjából a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1911. március 20. 1910. 127. sz. 74. 51.) Idegen vadászterületen szabad helyen lévő vad uratlan dolog, amelynek elfogása csak vadászati kihágásként a közigazgatási hatóság által bírálható meg. (Hb. 1910 jun. 25., 27. III. 6g. 144.) Idegen vadászterületen élő őzgidák elfogása vadászati kihágás. (Hb. 1909 jan. 25.; 1908. 49. II. 48. 89.) Sebzett vadnak idegen vadászterületen fegyverrel kézben űzése a vadászati törvény 26. §-ába ütköző kihágás. (BM. 1908. évi 5369. sz. II. 254. 209.) Szecskavágóba tévedt, az ott levő vizes hordóba esett nyúlnak onnan elvétele nem lopás, mert a nyúl uratlan dolog minőségét el nem vesztette ; hogy vadászati kihágás-e, közigazgatási úton döntendő el. (Hb. 1909 nov. 29. 90. II. 170. 322.) Az a cselekmény, hogy a Dunában úszó szarvasbikát megpillantok csónakra ülve, üres kézzel a vadat űzték s a hajtás közben kimúlt szarvast partra szállították, a vadászás tényálladékát nem állapítja meg. (BM. 1907. évi 3814. sz. II. 251. 406.) Annak a cselekménye, aki a vadászati kihágás utján birtokba vett vadat vagy egy részét megszerzi, nem minősíthető a Kbtk. 129. §-a szerint és nem meríti ki a rendes bíróság hatáskörébe utalt más bűncselekmény alkotó elemeit sem, mihez képest a megszerzés csak az 1883 : XX. tc. 31. §-a vagy a 92632/95. sz. B. M. rendelet szempontjából eshetik megbirálás alá és ebből a szempontból az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1911 június 12. 37. sz. 49. 100.) Vízrendőri kihágás. 1885 : XXIII. tc. 188. §. Horgonyzástól eltiltott területen leeresztett horgonnyal történt vontatás és a folyam fenekén magáncélra lefektetett távbeszélő berendezésnek ekként használhatatlanná tétele szándékosság hiányában a Btk. 418. §-a alá vagyonrongálásnak nem minősül és csak mint vízrendőri kihágás megtorlása kerülhet szóba és így a, közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1910 nov. 10. 69. III. 110. 222.)