Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

204 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. seket, az 1879. évi XL. tc. 46. §-a pedig csak akkor alkalmazható, ha valaki hatósági közeget hivatalos eljárása közben, annak jelenlétében, szemtó'l-szembe illet sértő kifejezésekkel, nem pedig, mint a jelen esetben is, ha a sértő kifejezéseket a háta mögött használja, nem tudván azt, hogy a hatósági közeg azt meg is hallhatja. Ez a cselekmény tehát abból a szempontból bírálható el, hogy megállapítja-e a Btk. 261. §-ába ütköző vétség tényálladékát, mely vétség elbírálása az 1897 ; XXXIV. tc. 18. §. I. 6. pontja értelmében a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1911. J. 1179- sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. A jelen ügyben a kir. járásbíróság és a főszolgabíró közt felmerült az 1907. évi LXI. tc. 7. §-ának 1. pontja alá eső hatásköri összeütközést az az ellentétes felfogás idézte elő, hogy a kir. járásbíróság a feljelentésben foglalt durva kifejezésekben H. Gy. és S. L. terheltek ellen a Kbtk. 46. §-ában meghatározott hatóságsértésnek tényálladékát látja fennforogni, ellenben a főszolgabíró a kihágás fent jelzett tényálladéki elemének hiányában a feljelentés alapjául szolgáló cselekményt a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés szempontjából tartja elbirálandónak. Az nem kétséges, hogy a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétsége az 1897. évi XXXIV. tc. 18. §-ának I. 6. pontja értelmében a kir. járásbíróság, a közigazgatási közeg ellen elkövetett, a Kbtk. 46. §-ába ütköző kihágás pedig az idézett, 1897. évi XXXIV. tc. 19. §-ának 2. pontja szerint a közigazgatási hatóság elé tartozik. Minthogy a feljelentés és panasz alapját tevő trágár kifejezésekben a becsületsértésnek tárgyi jelenségei bennfoglaltatnak, annak elbírálása pedig, vájjon ezek a kifejezések a csendőrökkel szemben emberi méltóságuk lealacsonyítására, avagy személyi értékük kisebbítésére alkalmasak-e és így vájjon azok a csendőrökre nézve meggyalázok-e, a tárgyalás megtartása után az összes kiderített adatok mérlegelése mellett a becsületsértés érdemében határozó kir. járásbíróság van hivatva, amely abban az esetben is, ha a megtartott tárgyalás folytán a becsületsértés vétségének tényálladékát meg-