Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

XVIII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. meg, mert az előtte megtámadott alsóbbfokú határozat ellen a jogorvoslat ki van zárva. (Hb. 1910 jan. 17. 1909. 61. III. 2. 5.) Nem merült fel összeütközés, ha a fó'szolgabirónak az eljárást megtagadó határozatát a felettes hatóság megváltoztatva, a főszolgabíró hatáskörét megállapította. (Hb. 1910 jun. 13. 1909. 134. III. 29. 57.) Ha a közigazgatási bíróság az eljárást a panaszszal eléje vitt ügyben közigazgatási hatóság elé utalta, a rendes bíróság pedig jogerősen kimondta, hogy az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, a hatásköri összeütközés a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között merül fel. (Hb. 1911 dec. 11. 1910. 82. 192. 182 ) 7. §. Az iigyazonosság. Hatásköri összeütközés csak az ügynek azonossága mellett állhat be. (Hb. 1908 okt. 5. II. 65. 7.) A hatásköri összeütközés minden esetében az ügyazonosság olyan kellék, amelynek hiányában hatásköri összeütközés nincs. (Hb. 1911 nov. 27. 84. 108. 220.) A hatásköri összeütközés feltételét tevő ügyazonosságot az adja meg, hogy ugyanazon személyek között ugyanarra a tárgyra nézve ugyanaz a jog legyen vitás. (Hb. 1911 június 19. 33. 47. 97.; 1911 nov. 27. 84. 108. 220.) Ha a két hatóság előtt folyamatban levő ügyben nem mind ugyanazok a személyek és nem ugyanabban a vonatkozásban állanak egymással szemben, nincs ügyazonosság és ezért nincs hatásköri összeütközés akkor sem, ha az eldöntendő alapvető kérdés mind a két ügyben ugyanaz. (Hb. 1911 jun. 19. 29. 46- 94-) A panaszlott személyek azonosságának hiányában nincs ügyazonosság. (Hb. 1908 okt. 26. 14. II. 13. 23.) Az ügyazonosságot a felek személyazonosságával kapcsolatban az ügy tárgyi azonossága vagyis az állapítja meg, hogy ugyanazon felek közt felmerült jogesetet a hatóságok ugyanabban a Vonatkozásban tették légyen megbirálásuk tárgyává. (Hb. 1910 jun. 13. 1909. 143. III. 38. 80 ) Az ügyazonosság a tárgyi azonosságon felül az ügyfelek személyazonosságát is szükségképen feltételezi; nincs ügyazonosság, ha a közigazgatási hatóság a számvevő kiküldetési díjainak az úrbéresek elleni megállapításáról és behajtásáról határozott, a bíróság előtt pedig az úrbéresek a vármegye közönségét vonták perbe. (Hb. 1909 nov. 15. 63. II. *37- 259.) Ha a két hatósági eljárás nem ugyanazon személy ellen és nem ugyanazon tényállás alapján folyik, az eljárás a Bp. 19. és 20. §-a alapján birói hatáskörbe nem utalható. (Hb. 1908 okt. 12. 7. II. 6. 9.) Bár a közigazgatási hatósághoz intézett beadványban a fél nem nevezi meg azt, aki ellen fegyelmi eljárást és kártérítést kíván, az ügyazonosság megvan, ha az eljárásból kitűnik, hogy ugyanannak a marasz-