Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XIX talását kívánja, aki ellen pert indított. (Hb. 1909 december 13. 82. II. 155- 293.) Az ügyazonosság feltétele a személyi és tárgyi azonosságon kívül a vitás jog azonossága ; ez nincs meg, ha a közigazgatási hatóság előtt dűlő út elszántása miatt az út megnyitása érdekében emelnek panaszt, a bíróságnál pedig az egyik érdekelt birtokából a közigazgatási hatóság által a megnyitott úthoz elcsatolt ingatlan tulajdonjogának érvényesítése iránt indít ez az érdekelt keresetet, amikor mind a két hatóság a maga hatáskörében jár el. (Hb. 1909 nov. 22. 65. II. 139. 265.) Az ügyazonosság fogalmát a személyi és tárgyi azonosságon kívül az határozza meg, hogy ugyanazon vitás jog felett döntsön mind a két hatóság. (Hb. 1909 márc. 29. 1908. 74. II. 69. 133 ) Nincs összeütközés, ha a közigazgatási hatóság útrendészeti szempontból a nyitva volt utca visszaállítása, a rendes bíróság pedig a magániog alapján vitássá tett tulajdonjog kérdésében határozott. (Hb. 1909 márc. 29- 1908. 74. II. 69. 133.) Nincs ügyazonosság, ha a közigazgatási hatóság csak a közdűlő út kijelölése és tihasítása kérdésében, a biróság pedig csak a város által a tulajdonostól út céljára elfoglalt terület elvesztése miatt szenvedett kár megtérítése kérdésében határozott. (Hb. 1910 márc. 7. 1909. 135. III. 30. 62.) Az ügyazonosságot a személyi és tárgyi azonosságon felül az határozza meg, hogy az ügy ugyanazon jogi vonatkozásban vitessék mind a két hatóság elé, vagyis hogy az érvényesítendő igény megítélése mindkét hatóság előtt ugyanazon jogi alapra helyezve kéretett légyen. (Hb. 1909 okt. 4. 50. II. 125. 237.) Nincs meg az ügyazonosság, ha a rendes biróság sommás visszahelyezési perben az erdőtulajdonost eltiltotta attól, hogy az erdejében szénégetést gyakorlót a szénégetésben megháborítsa, a közigazgatási hatóság pedig a szénégetést, amelyben a korábbi birtoklás megnyilvánult, a jogszerűség szempontjából vizsgálván, e miatt erdei kihágást állapított meg. Ügyazonosság hiányában pedig hatásköri összeütközés esete nem merült fel. (Hb. 1911 nov. 13. 78. 86. 170.) Nincs ügyazonosság, ha a közigazgatási hatóságnál a bérlő a bérbeadóját a bérlemény zavartalan használhatósága érdekében őt terhelő kötelezettség alapján, a rendes biróság előtt pedig a szomszéd a szomszédját (az előbb említett bérbeadót) a szomszédjog alapján kéri kerítés helyreállítására kötelezni. ÍHb. 1911 nov. 27. 84. 108. 220.) Fennforog az összeütközés, ha a biróság a kerítés felállítása iránti keresetet csak egyéb jogforrás alapján döntötte el érdemileg, míg a törvényhatósági szabályrendelet alapján való döntést mind a két hatóság megtagadta. (Hb 1909 febr. 8. 1908. 50. II. 49. 90.) b*