Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

94 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. több erdei kihágásból származik, miből okszerűen következik, hogy abban az esetben, ha több erdei kihágás kerül is egyszerre elbirálás alá, az ellopott dolgok értéke vagy az okozott kár egy összegbe egybe nem foglalható, hanem mindenik eset külön-külön erdei kihágásnak minősítendő. Ellenben ugyanazon törvény 73. §-ának rendelkezése a 60 korona értéket meghaladó erdei károsításokra és lopásokra, tehát az erdei károsítások és lopások által elkövetett vétségekre, illetve bűntettekre vonatkozik s amidőn ugyané törvényszakasz második bekezdése több külön erdei lopásnak érték szerinti minősítésénél a büntetőtörvényeknek rendelkezéseit nyilvánítja alkalmazandónak, feltételezi, hogy a több erdei lopás közül legalább egy olyan legyen, melynek tárgya 60 kor. értéket meghalad. Ezekhez képest tekintve azt, hogy a hatáskör megbirálásánál közömbös az a körülmény, hogy a feljelentésben a kár nem annak tényleges megbecslése, hanem a törvény 100. §., illetve a 102. §-ban f) alatt rendelkezés alapján követeltetett és hogy a károsult képviseletében eljáró erdőgondnokság hét külön feljelentésében érvényesített és az erdőtörvény 100. §-a alapján kiszámított kárösszeg mind a hét esetben a 60 kor. értékét meg nem haladja s ekként az egyes károsítások az erdei kihágás ismérveit tüntetik fel, az erdei kihágások elbírálására pedig az 1879: XXXI. tc. 117. s következő szakaszai értelmében a közigazgatási hatóság van hivatva, ennélfogva a hatásköri biróság a felmerült hatásköri összeütközés elintézéséül ebben a hét ügyben való eljárásra a közigazgatási hatóság hatáskörét állapította meg. 46. Ha a két hatóság előtt folyamatban lévő ügyben nem mind ugyanazok a személyek és nem ugyanabban a vonatkozásban állanak egymással szemben, nincs ügyazonosság és ezért nincs hatásköri összeütközés akkor sem, ha az eldöntendő alapvető kérdés mind a két ügyben ugyanaz. 1911. június 19. Hb. 29. sz.