Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 93 meghatározott erdei kártétel esetleg az 1894: XII. tc. 94. §-nak f) pontjában meghatározott mezó'rendőri kihágás esete forog fenn. Az oraviczai járás főszolgabírója ezután 1911. éyi március hó 6-án 2156/1910. kih. sz. a. szabályszerű végzést hozott, melyben ebben az ügyb'en hatáskörét nem állapította meg, mert az 1879: XXXI. tc. 73. §-nak 2-ik bekezdése olykép intézkedik, hogy több külön erdei lopásnak az érték szerinti minősítésénél a büntetó'törvényeknek rendelkezései irányadók. Ez alapon mondotta ki a m. kir. minisztertanács 1901. évi április hó 2-án kelt határozata, hogy más-más alkalommal elkövetett erdei falopások miatt indított ügy elbírálása, ha a kár együttvéve a 60 koronát meghaladja, a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Ezen 1 §. intézkedése az 1896. évi április hó 2-án kelt minisztertanácsi határozat értelmében tilos erdei legeltetés esetében is alkalmazandó, annál is inkább, mert a m. kir. minisztertanácsnak 1888. évi december hó 22-én kelt határozata a rendes bíróság hatáskörébe utalta azon többrendbeli cselekményből származó erdei kártétel esetét is, melynél az összes cselekmények eredményeképen jelentkező kár egyszerre felbecsültetvén, az a 60 koronát meghaladta. A fennforgó eset a legutóbb hivatkozott esettel teljesen azonos azon kivétellel, hogy a kár nem egyszerre, hanem külön külön becsültetett meg. A becslésnek ez az eltérő módja azonban a hatáskör kérdésére befolyással nem lehet. A becslés ugyanis az 1879 : XXXI. tc. 85. §-a értelmében megállapított érték, az árszabályzat alapján történvén, természetes, hogy ha a cselekmények külön-külön jelentetnek fel, az azok által okozott kár összege is külön-külön jelentkezik; feltéve azon eshetőséget is, hogy mind a hét cselekmény egy feljelentéssel adatik a hatóság tudtára, a kár is egy összegben jelentkezik. Az ilyen külső és a sártett tetszésétől függő körülménytől pedig a hatáskör kérdését függővé tenni nem lehet. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1911. J. 600 2. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. A verseczi m. kir. járási erdőgondnokság különkülön hét rendbeli feljelentést tett M. Gy. ellen az 1879: XXXI. tc. 100 §-ba ütköző erdei legeltetés kihágása miatt. Hat esetben külön-külön a kárt 48 koronában ; egy esetben pedig 24 koronában számította fel. Az 1879: XXXI. tc. 69. §-a az erdei kihágásokról rendelkezvén, második bekezdésében kimondja, hogy a cselekmény kihágási minősége nem változik azáltal, hogy az érték vagy kár összege a tettes elitéltetése előtt általa elkövetett