Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)
HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 89 A főszolgabíró megkeresésére a kiskunhalasi kerületi munkásbiztosító pénztár azt jelentette, hogy G. I. gépkezelő 1909 július hó 21-ről a VI. osztályban havi 140 K fizetés kitüntetésével szabályszerűen be volt jelentve és 1909 augusztus hó i-ről kijelentve ; ezért K. M. J. megbüntetését nem kérte. A főszolgabíró ez alapon 1909 október hó 24-én 6103,1909 sz. a. hozott végzésével a kihágási eljárás megindítását mellőzte, G. I. panaszost pedig, mert mint gépkezelő nem tekinthető iparossegédnek, így áz ipartörvény szerint el nem bírálható kártérítési követelésével polgári perre utasította. Panaszos felfolyamodása következtében Pest-Pilis-Solt-Kis-Kún vármegye alispánja 34,992. kig. sz. a. hozott határozatával a főszolgabíró végzését indokainál fogva és még azért is helybenhagyta, mert felebbező nem is állítja, hogy volt munkaadója a legtágabb értelemben véve is iparosnak volna tekinthető. Panaszos az ügynek a hatásköri bírósághoz való felterjesztését kérte és a főszolgabíró 1911. évi március hó 3-án 1006/1911. kig. sz. a. hozott végzésével a felterjesztést elrendelte, egyidejűleg előbbi végzésének indokait azzal egészítette ki, hogy a panaszos az 1884: XVII. tc. 99. §-ában előírt munkakönyvvel nem bírt, hanem az egyezmény szerint közte és a panaszlott közt a kötelmi jog körébe vágó magánjogi szerződéses viszony állott fenn. II. A m. kir. igazsagügyminiszter 1911. évi J. 1074. sz- a- kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. III. A hatásköri bíróság a szóban levő esetben a rendes bíróság hatáskörét állapította meg a következő okokból. A tényállásból kitetszőleg a G. I. géplakatos részéről érvényesíteni kívánt követelés alapja az, hogy volt munkaadója az 1907: XIX. tc. 3. §-ának ellenére őt baleset ellen nem biztosította. A követelés tárgya pedig az őt ért baleset következtében szenvedett vagyoni hátrány illetve kár. Ily kárkövetelés elbírálása azonban, tekintet nélkül arra, hogy a felszámított kár egyik tétele fizetés és akkor is a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, ha a panaszos K. M. J. cséplőgép tulajdonosnál volt alkalmazása iparossegédi alkalmazásnak volna minősíthető. Mert az 1884 : XVII. tc. 176. §-a az iparosok és
