Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 81 a két ügy, melyben a két hatóság eljárt, jogilag nem azonos. Ez okok alapján ki kellett mondani, hogy hatásköri összeütközés esete nem merült fel. 40. A büntető bíróságnak a büntethetőséget kijáró okra alapított határozata érdemi határozat és ennek a jogerőre emelkedése a közigazgatási hatósággal szemben hatásköri összeütközés felmerülhetését kizárja. 1911. jun. 12. Hb. 18. sz. I. Mogos községnek 1908. évi június hó 2-án tartott rendkívüli képviselőtestületi gyűlésén H. T. mogosi körjegyző azt indítványozta, hogy a bor- és húsfogyasztási adót illetőleg e címen fizetett ö.-szeg erejéig a felelősség a volt elöljárósággal szemben mondassák ki. Ezen ügy tárgyalása közben a felvett jegyzőkönyv szerint «C. J. gör. kel. lelkész, képviselőtestületi tag heves felszólalásban azt a kijelentést tette, hogy a jegyző szombaton I. a) alatt szándékosan rosszakaratú indítványt tett.» Ezért a kifejezésért az elnök által felszólittatott, hogy azt vonja vissza, de nem tette, mire az elnök által feltett kérdésre «Megsértette-e a felszólaló a kifejezés által a tanácskozás méltóságát és a jegyzőt mint a gyűlés tagját') a képviselőtestület 10 szavazattal 2 ellenében úgy határozott, hogy széksértés esete fennforog, de 6 szavazattal 4 ellenében kimondta, hogy nevezettel szemben büntetést nem alkalmaz. H. T. körjegyző ezután C. J. ellen nyilvános rágalmazás miatt büntető feljelentést tett. A gyulafehérvári kir. törvényszék mint büntetőbíróság 1908. évi december hó 18-án 6804 1908. B. sz. a. hozott ítéletével C. J.-t az ellene régalmazás vétsége miatt emelt vád alól a Bp.326. 1. p. alapján felmentette, mert vádlott lelkész a képviselőtestületi gyűlésen nem állított olyan tényt a sértett jegyzőről, mely valósága esetén ellene a bűnvádi eljárás megindításának okát képezné vagy őt közmegvetésnek tenné ki. Vádlott lelkész a kösségi képviselőtestületi gyűlésen, mint képviselőtestületi tag mondotta el a tárgyhoz szólva indítványát, illetve biráló véleményét. A vádlottnak tehát egyéni meggyőződéséből kifolyólag joga volt, mint képviselőtestületi tagnak figyelmeztetni képviselőtársait arra, hogy a sértett jegyzőnek előzőleg beterjesztett indítványa rosszakaratúnak látszik és alkalmas a községi adószedő tönkretételére; miért is ezen cselekményében a Btk. 258. §-ba ütköző és a 262. §. szerint minősülő rágalmazás vétségének tényálladéka hiányzik. Térfi: Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára. IV. 6