Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

78 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. közigazgatási bírósággal ellentétben meghatalmazásnak minősítette ; mihezképest hatásköri összeütközés esete nem merült fel. 1911. ápr. 24. Hb. 17. sz. I. A hevesvármegyei agrártakarékpénztár nevében annak vezérigazgatója K. D. és Sz. A. cégvezető egri lakósok, valamint J. I. Kaposvárott a kir. közjegyzőnél 1903. évi március hó i-én meghatalmazási szerződésnek címzett jogügyletet kötöttek. Erről a jogügyletről a kaposvári kir. adóhivatal előírása alapján a kaposvári m. kir. pénzügyigazgatóság 32600/1906. sz. a. hozott végzésével és legfelső fokon a m. kir. közigazgatási bíróság 1907 április hó 23-án 13/1907. P. sz. a. kelt ítéletével jogerősen kimondotta, hogy az adásvételi jogügylet és hogy a jogügylet után a vevő 10,922 K illetéket köteles fizetni. K. D. az ingatlanokat tulajdonjogilag a részvénytársaság javára nem kebeleztette be és illetékszabás céljából a jogügyletet be nem mutatta, hanem a szerződéssel megvett ingatlanokat több vevőnek tovább eladta s ezek adásvevési szerződését az első eladóval, J. I. irattá alá. A hevesmegyei agrártakarékpénztár igazgatója K. D. ellen az illetéki törvények és szabályok 112. §-ban körvonalozott vételár eltitkolása, jövedéki kihágás elkövetése miatt a pénzügyigazgatóság vádkeresetet adott be a pécsi kir. törvényszéknél. A pécsi kir. törvényszék 385/1907^ és 1908 április hó 25-én 1716/1908^ sz. a. hozott végzéseível bizonyítási eljárást, tanúkihallgatást rendelt el. A pénzügyigazgaíósdg a végzés ellen felfolyamodással élt, mert szerinte a törvényszék hatáskörét túllépve, olyan körülmények bizonyítására rendelte el a tenukihallgatásokat, amely körülmények a szerződés minőségére és az illeték kötelezettségre vonatkoznak. Az 1889 : XXVIII. tc. II. fejezete szerint az illetékek jogosságát és helyességét érintő bármely vitás kérdés felett a kir. pénzügyigazgatóságok, utolsó fokon pedig az 1896 : XXVII. tc. 85. §. III. pontja értelmében a m. kir. közigazgatási bíróság ítél. A jövedéki kihágások eseteiben pedig a pénzügyi bíráskodással felruházott rendes bíróságok a bűnösség kérdésében ítélkeznek. A pécsi kir. törvényszéknek tehát nem volt joga olyan körülmények megállapítására rendelni el a bizonyítási eljárást, amelyekben a kir. közigazgatási bíróság jogerős érdemi ítéletet hozott. A pécsi kir. Ítélőtábla 1908 július hó i-én 1184/901. B. sz. a. kelt végzésével a felfolyamodást visszautasította. A kir. pénziigijigazgalóság ezután azzal a kérelemmel fordult a pécsi kir. ítélőtáblához, hogy az iratokat a hatásköri bírósághoz terjessze fel. A pécsi kir. Ítélőtábla 1908 szeptember hó 12-én 1504/908. B. sz. a. hozott végzésével a kérelmet elutasította, mert annak, hogy hatásköri