Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 63 varrónőkhöz, anélkül azonban, hogy a varrónő és tanítvány közt tanonci viszony keletkeznék vagy ilyet csak céloznának is; a kir. járásbíró<ág végzése következtében azonban kénytelen az ipartestülethez folyamodni. Az ipartestület békéltető bizottsága 1910 október 17-én 2852/1910. sa, a. hozott határozatával felperes keresetét ((illetékességi szempontból") elutasította, mert az 1884 : XVII. tc. 176. íi-a szerint az ipartestületi békéltető bizottság csak az iparosok és tanoncok, segédek vagy munkások közt felmerülő vitás kérdések elbírálására illetékes és minthogy M. M.-né G. M. iparigazolvánnyal nem bír, tehát nem iparos, ebből önként következőleg G, M.-né leányai és közte tanoncviszony fenn nem foroghat. M. M.-né a kir. járásbíróságnál kérte az ügynek a hatásköri bírósághoz való felterjesztését. II. A m. kir. igazságügyminiszter 1911. .1. 165 2. sz. a. kelt nyilatkozatában azt a véleményt terjesztette elő, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. III. A hatásköri bíróság a rendes bíróság hatáskörét állapította meg a következő okból: Az 1884: XVII. tc. rendelkezései alá eső, iparos és iparostanonc közötti tanviszony csak az ezen törvény III. fejezetében előírt szabályok betartása mellett létesülhet. A törvény most megjelölt fejezetéből pedig kitűnik, hogy a tanviszony létesítése a tanoncnak valamely iparos részéről az elsőfokú iparhatóságnál írásbeli szerződés mellett való felfogadásával történik és célja, hogy a tanonc az őt felfogadó iparos által űzött iparágbari a törvény szerinti képesítést elnyerhesse. A békéltető bizottság mint elsőfokú iparhatóság fentebb ismertetett határozatából kitűnik, hogy felperes nem iparos. Következéskép közte és alperes között az utóbbi leányainak varrásra tanítása iránt létrejött szerződés az iparhatóságnál bejelentve sem lehetett, minélfogva felperes és alperes leányai között ezeknek ipari képesítését célzó tanviszony sem létesülhetett. Az a szerződés tehát, amelyre felperes keresetét alapítja, a közönséges magánjogi szabályok alá eső olyan szerződés, amelyből származtatott díjkövetelés az ipartörvény 176. §-ában