Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

62 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. böztetés szerint a járási főszolgabíró vagy a községi elöljáróság csak abban az esetben járhat el, ha a kárdíj a hatvan koronát meg nem haladja. Ezeknélfogva és tekintettel arra, hogy az 1910. B. 227. számú ügyben a károsult kárdíj fejében 540 koronát, az 1910. B. 268. sz. ügyben pedig 90 koronát, 15 koronát és 9 koronát követel, a hatásköri biróság az ezen ügyben felmerült hatásköri összeütközés elintézéséül a rendes biróság hatáskörét állapította meg. 30. Nem iparos varrónővel leányoknak varrásra tanítása iránt létrejött szerződés ipari képesítést célzó tanviszonyt nem létesít, az tehát a közönséges magánjogi szabályok alá eső olyan szerződés, amelyből származott díjkövetelés iparhatósági előzetes eljárás nélkül a rendes biróság hatáskörébe tartozik. 1911 márcz. 27. Hb. 5. sz. I. M. M.-ná G. M. varrónő, kolozsvári lakos a kolozsvárvidéki kir. járásbíróságtól fizetési meghagyást eszközölt ki G. M.-né felsó'zsuki lakos ellenében 40 kor. tőke és jár. erejéig, mert utóbb nevezett két leányát varrni tanította és az ezért kikötött díjnak 40 koronát kitevő hátralékát nem fizette meg. Ellentmondás következtében sommás per keletkezett és a kir. járásbíróság igro május 31-én 1910. Sp. I. 588Z2. sz. a. hozott végzésével alperes pergátló kifogásának belyt adott és a pert megszüntette, mert magából a kereseti tényállításokból, felperes foglalkozásából megállapította, hogy a felek közti jogviszony iparos és tanonca közti vitás kérdés eldöntését teszi szükségessé; ily kérdések elbírálására pedig első sorban az iparhatóság illetékes. A kolozsvári kir. törvényszék mint felebbezési biróság 1910 június 24-én 1910. E. 129. sz. a. hozott végzésével a felfolyamodást az 1893. évi XIX. tc.-ben is felhívott 1877 : XXII. te. és 1893 : XVIII. tc. 225. §-ának 4. pontja alapján visszautasította. M. M.-né G. M. ezután keresetét a kolozsvári ipartestület békéltető bizottságához adta be. Ebben megismételte a kir. járásbíróságnál beadott felfolyamodásában előadottakat; hogy a tanításért 140 kor. volt kikötve és ennek 40 kor. hátralékát követeli; továbbá hogy Kolozsvárt szokásban van, hogy úri asszonyok leányaikat varrásra való tanítás végett beadják