Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 47 24-én 508-1910. kih. sz. a. hozott végzésével a feljelentést illetékességi szempontból a balázsfalvai kir. járásbírósághoz tette át, mert az 1879: XXXI. tc. 69. §-ának b) pontja körülírja, hogy a károsítás erdőkihágást az esetben képez, ha a kár összege a 60 koronát túl nem haladja ; minthogy azonban az erdőgondnokság szerint a kár összege 225 koronát tesz ki, ez alapon és a Btk. 421. §-ra való tekintettel az ügy elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A balázsfalvai kir. járásbíróságnál az ügyészségi megbízott erdei kihágás miatt vádat emelt. A kir. járásbíróság tárgyalás alapján hatáskörét meg nem állapító végzést hozott: ezt azonban hivatalból hatályon kívül helyezte és a «per érdemi tárgyalását elrendelte'), mert kitűnt, hogy az ügyészségi megbízott a főszolgabírónál ebben az ügyben, mint védő működött közre. A tárgyaláson a panaszos képviselője kijelentette, hogy a szándékosságot bizonyítani nem tudja; ez okból kérte, hogy a feljelentés a főszolgabíróhoz tétessék át. Ezt a kérelmet a kir. járásbíróság elutasította és «az ügy tárgyalását elrendeltem Panaszos kijelentette, hogy az erdei kártételt csak M. M. a V. fia. követte el és ezért panaszát M. M. a V. fián kívül a többiek ellen visszavonja. Az ügyészségi megbízott a vádat elejtette és indítványozta, hogy az erdőtörv. 100. §-a alapján az iratok a főszolgabiróhoz tétessenek át és a panaszos ehhez hozzájárult. A kir. járásbíróság 1910. évi december hó 6-án 1910. B. 484/12. sz. a. hozott végzésével az ügyészségi megbízott és panaszos kérelme következtében az erdőtörvény 100. §-ában meghatározott kihágás elbírálása végett az iratokat "az 1897 : XXXVIII. tc. 18. §-a értelmében» a balázsfalvai járás főszolgabírójához áttenni rendelte. II. W. F. panaszos 1910. Hb. 124/3. sz- a- beadott nyilatkozatában azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a rendes biróság hatásköre mondassák ki. III. Ahatásk. biróság az ügyet a rendes biróság hatáskörébe utalta, mert a Bp. 22. §-a értelmében a kisebb hatáskörű hatósághoz való áttételnek csak a tárgyalás előtt van helye, a kir. járásbíróság pedig az ügyben már tárgyalást is tartott, ennélfogva az ügy érdemében eljárni köteles abban az esetben is, ha a cselekményt kisebb hatósághoz tartozónak ismeri is fel.