Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IV. kötet 1911 (Budapest, 1912)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 45 tárgyában hatáskörét megállapította, mert a 26,559/1874. és 26,693/1885. sz. belügyminiszteri rendeletben írt kihágást követték el. Ellenben a B. J. fogarasi tanító ellen tett feljelentés tárgyában a hatáskörét nem állapította meg és a feljelentés másolatát a sárkányi kir. járásbírósághoz tette át, mert B. J. tanító, aki a román nemzetiségű kép­viselőjelölt kortesútján, mint ennek kísérője vett részt, azáltal, hogy a kezében tartott virágcsokorra kötött román nemzetiszínű s-zalagot tünte­tően mutogatta, az egybegyűlt és a románok elnyomása miatt panaszkodó szónokok beszédeinek hatása alatt álló néptömegnek a Kbtk. 36. §-ban írt állam elleni kihágást követte el. A sárkányi kir. járásbíróságnál az ügyészségi megbízott vádat emelt a Kbtk. 36. §-ba ütköző állam elleni kihágás miatt. A kir. járásbíróság tárgyalást tartott és 191 o. évi agusztus hó 24-én 1910. B. 404/4. sz. a. hozott ítéletével B. J.-t a Kbtk. 36. §-ba ütköző állam elleni kihágás miatt egy napi elzárásra átváltoztatható 20 kor. fő és további egy napi elzárásra átváltoztatható 10 kor. mellékbüntetésre ítélte, mert terhelt nyilvánosan a Románia nemzeti színeinek összetételét tar­talmazó szalagot, tehát olyan jelvényt használt, amelynek használata azon okból, mert a magyar állam iránti ellenséges irányzatok jelzéséül szolgál, miniszteri rendelettel tiltva van. A brassói kir. törvényszék, mint büntető felebbviteli bíróság 1910. évi november hó 3-án 6219 1910. B. sz. a. hozott végzésével a kir. járás­bíróság ítéletét a Bp. 384. §-ának 11. pontjában meghatározott semmiségi ok fennforgása következtében a Bp. 554. §, 1. bekezdése értelmében meg­semmisítette és a fennforogni látszó, a m. kir. belügyminisztérium részé­ről 1874 július 6-án 26 559. sz. a. és 1885 november hó 25-én 62,693. sz- a kiadott rendeletekben meghatározott kihágásnak elbirálása végett az ira­tokat a sárkányi főszolgabírójához áttenni rendelte, mert a Kbtk. 36. §-a azt rendeli büntetni, aki olyan zászlót, címert vagy jelvényt tűz ki, vagy nyilvánosan használ, árul vagy másként terjeszt, amelynek kitűzése vagy használata azon okból, mert az állam törvényes intézményei iránt ellen­séges irányzatok jelzéséül szolgál, miniszteri rendelettel tiltva van; a belügyminisztérium részéről kiadott idézett rendeletek pedig ily irányban tilalmat nem tartalmaznak, miután az ezen rendeletek által az ország területi épsége, az állami fennhatóság sérthetetlensége szempontjából el­rendelt általános tilalom nem azonosítható az állam elleni ellenséges irányzat jelzése célzatától feltételezett azon tilalommal, amelynek áthágá­sát a Kbtk. 36. §-a sújtja büntetéssel. Ezen elvi álláspont van érvényre emelve a m. kir. belügyminisztérium 62,693/1885. sz. a. kelt rendeletének azon intézkedése által is, mely a 26,559 1874. sz. rendeletben foglalt tila­lom áthágását rendeletileg a Kbtk. 1. §-nak 2. pontja alapján önálló ki­hágásnak minősíti és büntetéssel sújtja. Idegen ország színeit feltüntető

Next

/
Oldalképek
Tartalom